Korányi László

Június közepén került sor a Millenáris Parkban a NIH kezdeménye­zésére idén induló Innotrends Hun­gary 2013-ra. Milyen tapaszta­la­tokkal zárult a konferencia és szakkiállítás?
– Több mint kétezer látogató kereste fel a rendezvényt, ami kifejezetten kellemes meglepetés volt számunkra. A kiállítók, illetve az előadók részéről érkezett eddigi visszajelzések pedig a szakma elismerését mutatják. A kormányzat szereplői mellett jelen volt több ország innovációs ügynökségének vezetője, az Európai Bizottság tagja, valamint a Duna-stratégiában részt vevő országok innovációval foglalkozó egy-egy képviselője is. Az érintettek reményüket fejezték ki, hogy az Innotrendset jövőre is megrendezzük. A hivatal már idén elkezdi a 2014-es konferencia szervezését.

Az Innotrendsen jelentették be, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatal közreműködésével 2,1 milliárd forintnyi forrásból épülhet tovább a startup ökoszisztéma Magyarországon. Milyen lehetőségeket rejt ma­gában a pályázat?
– Az alappályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hirdette meg, a NIH akkreditációs szervezetként hirdeti meg az úgynevezett Akkreditált Technológiai Inkubátor (ATI) cím elnyerését szolgáló pályázatot. A két pályázat úgy kapcsolódik, hogy csak az akkreditált címet elnyert pályázók indulhatnak az NFÜ pályázat I. alpontjában. A technológiai inkubátor program célja, hogy magyar kutatás-fejlesztési (K+F) eredményekre alapuló, a nemzetközi piacokon is versenyképes startup vállalkozásokat jövedelmező, exportképes cégekké tegye úgy, hogy azok alapműködése és létrehozott szellemi tulajdonuk hosszabb távon itthon maradjon. Az ATI az innovatív, ugyanakkor még termékkel piacon nem lévő startup cégek felépítését, az azokban végzett K+F projektek sikeres befejezését segíti, és tőkebefektetést is vállal. Fontos különbség, hogy az állami szerepvállalás a megszokottól eltérően a privát tőke logikáján keresztül érvényesül.

Ez pontosan mit jelent?
– Az inkubátorok saját módszertanuk alapján fogják kiválogatni azokat a pályázatokat, melyeket valóban életképesnek tartanak, és ennek alapján az inkubátor magántulajdonosa saját tőkét is hajlandó beletenni egy-egy technológiai fejlesztésbe. Ez a priváttőke-bevonás igazolja, hogy elég fantáziát találnak az ötletben, az állam pedig az ötszörösét adja kiegészítésképpen. Az állami támogatás mértéke maximum 80 millió forint lehet, és legfeljebb két évre szól. Ez alatt az idő alatt a pályázat szoros szimbiózist követel meg az inkubátor és a cég között, és reményeink szerint az együttműködés nemcsak egy konkrét projektet eredményez, hanem olyan menedzsment felépítését is elősegíti, amelynek révén a startup képes lesz tőkéhez jutni, vagy akár más piacokon megjelenni. Számításaink szerint három-négy inkubátor és 20-22 kezdő vállalkozás elindulásához lesz elég a 2,1 milliárd forint. A keretből a már említett inkubátorprogramon kívül alap­ötletek kidolgozását, iparjogvédelmet és más piacokon való megjelenést is lehet pluszban finanszírozni.
Fontos hangsúlyozni, hogy hosszabb távú elkötelezettséggel számolunk az inkubátorok részéről, az akkreditációjuk is tíz évre szól. Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a modellben folyamatosan tudjanak működni, hiszen a 2014–2020-as uniós ciklusban új pályázatok meghirdetését tervezzük.

Mikor kezdődhet meg a támoga­tások folyósítása?
– Az Akkreditált Technológiai Inkubátor cím odaítéléséhez a pályázatok benyújtásának határideje 2013. szeptember 15-e. A dokumentumok elbírálása maximum egy hónapot vesz igénybe, az inkubátorok 200 ezer eurós támogatása odaítélésének joga a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségé, a döntés várhatóan november 15-éig megszületik, és így akár még az idén is lehet olyan startup, amelyik ebből a keretből pénzhez jut. A ma már közel 100 milliárd forinttal gazdálkodó Jeremie-ala­poknak is alapvető fontosságú, hogy kellő számú, befektetésre érett startup vállalkozás jöjjön létre. A technológiai inkubátoroknak ebben is jelentős szerepük lesz.•