Simábban is lefolyhatnának belvizeink

A Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat (Nyírségi VgT) működési területe a 46-os számú nyíri belvízrendszer, melynek határai délen és nyugaton a megyehatár, északon a Lónyay-főcsatorna, keleten pedig Nyírmada, Nyírbátor. Az érdekeltségi terület nagysága 160 ezer hektár, amelyen belül közel 870 kilométer belvízelvezető csatorna kezelésével és hét belvízátemelő szivattyútelep működtetésével foglalkozik.


A vízgazdálkodási társulatok tevékenységét szabályozó 1995. évi 75. törvény idén jelentősen megváltozott, alapvetően befolyásolva a társulatok működését.
Korábban közcélú tevékenyégük forrását a tagságra kötelezett földhasználók és földtulajdonosok befizetett érdekeltségi, illetve társulati hozzájárulása adta az állami és pályázati pénzek mellett, ez évtől viszont megszűnt a kötelező társulati hozzájárulás. A társulatok működésének forrását alapvetően az állam által visszapótolt hozzájárulás jelenti, melynek a felhasználása szigorúan szabályozott – ismerteti a helyzetet a Nyírségi VgT főkönyvelőből tavaly megbízott, első számú vezetővé előlépett, majd a küldöttgyűlés által idén kinevezett igazgatója, Offenbächerné Imre Gabriella.

„Társulatunk közcélú feladatait az előző évek gyakorlatának megfelelően 2011-ben is a küldöttgyűlés által elfogadott terv szerint végzi. Feladataink meghatározó részét a teljes csatornahálózat fenntartási munkáinak elvégzése jelenti, amelyet a megszűnt társulati hozzájárulás visszapótlására kapott állami hozzájárulásból tudjuk megvalósítani. Az állami finanszírozással az a cél, hogy elsődlegesen saját munkaszervezetükkel végezzék a társulatok a tevékenységüket. A fenntartási munkáinkat (214 km csatornaszakaszon cserje­irtási, gazkaszálási, 54 km csatornaszakaszon mederkotrási munkákat) – három fenntartó gépünk folyamatos üzemeltetését, karbantartását, a gépkezelők költségeivel együtt – mi is így terveztük. Jelentős csatornahosszt tartunk karban, s bár lehetőségeinkhez mérten a munkák nagy részét saját kivitelezésben oldjuk meg, kénytelenek vagyunk külső erőforrások bevonásával gyorsítani a fenntartási munkát. Mivel ez utóbbihoz közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, a fenntartási programnak ez az alvállalkozói része csak július elsejével indult, szemben az év elejétől folytatott saját kivitelezéssel” – tájékoztat az igazgatónő, aki amellett, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei társulatok delegáltjaként a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnökségi tagja, a szervezet Közgazdasági Munkabizottságát is vezeti.

„A fenntartási munkákkal kapcsolatban fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2009-ben pályázatot nyújtottunk be az Új Magyar­ország Vidékfejlesztési Program (UMVP) keretében. Az uniós támogatási forrás jóvoltából 2011. februártól 59,1 kilométer belvízelvezető csatorna rekonstrukciós munkát tudunk elvégezni mostantól három éven át” – folytatja a Nyírségi VgT tevékenységeinek felsorolását az igazgató asszony.

„Az idei első ütemben a Pócspetri, Mária­pócs, Kisléta, Nyírbogát, Nyírgelse települé­seken áthúzódó Létai–Pócspetri (IV/3-1) csatorna, valamint Nyírgyulaj és Máriapócs térségében lévő IV/5-ös mellékág rekonstrukcióját végezzük. A beruházás első részelszámolása megtörtént, most a kifizetési kérelem benyújtása van folyamatban. A kivitelezés – hála a kedvező időjárásnak – tervszerűen halad. A nehézségeket, például Nyírgyulaj térségében az előző évi rendkívül sok csapadék még most is érezteti a hatását, ugyanis jelentős hosszon ma is víz alatt áll a csatorna.

A harmadik tevékenységi kör a szivattyútelepek működtetése, ezekből hét darab van ugyanannyi szivattyútelepi gépésszel a Nyírségi VgT üzemeltetésében, egy kivételével (Szőlőaljai szivattyútelep) valamennyi a Lónyay-főcsatorna mentén helyezkedik el. A múlt évben a rendkívüli időjárás miatt decembertől komoly belvízi védekezést kellett folytatni úgy, hogy a munkákat csak idén április 26-án sikerült befejezni” – utal a nehéz körülményekre a szakember.

A szivattyútelepi üzemeltetésben a tevékenység költségeit a Vidékfejlesztési Minisztérium téríti meg, utólagos finanszírozással. Ezért aztán hihetetlenül nagy szükség van a társulat anyagi stabilitására, hogy önerőből meg tudják előlegezni e munkálatokat.
Jelentős változást hozott a vízgazdálkodási társulatok életében a január 17-én indult országos közmunkaprogram.
„Tavaly 14 fő volt az állományi létszámunk, idén 235 fő közfoglalkoztatását vál­laltuk, alaposan megemelve ezzel idei átlaglétszámunkat. Társulatunk az elsők között csatlakozott a közfoglalkoztatási programhoz. 2011. május 9-e után viszont a megye többi vízgazdálkodási társulata (Felsőszabolcsi, Új-Beregi, Ecsedi láp–Kraszna bal parti, Szamos-zug, Szenkementi, Tiszaháti, Erdőháti VgT) is csatlakozott a programhoz. A Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt ez évben összesen 2300 fős átlaglétszám foglalkoztatása valósul meg vízügyi területen megyénkben.

Nagyon örülünk ennek a programnak – folytatja Offenbächerné Imre Gabriella –, mert az előző évek forráshiányos időszakai után lehetőséget nyújtott számunkra jelentős karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére. A korábbi években a szűkös anyagi források miatt a kezelésünkben lévő 870 kilométer csatorna 35-40 százalékának fenntartását tudtuk elvégezni, elsősorban az uniós forrás felhasználásával helyreállított csatornák fenntartási kötelezettségeinek teljesítésével, illetve tűzoltómunkák elvégzésével. A közmunkaprogram révén társulatunk olyan csatornákon is hatékony munkát tud végezni, ahová évekig nem jutottunk el.
Jelenleg 317 főt foglalkoztatunk. Közmunkásaink 42 településen végzik a vízgazdálkodási feladatokat, elsősorban cserjeirtást, nádirtást, gazkaszalást. Sokat segítenek a csatornák állapotának felmérésében is, valamint a géppekkel nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető helyek (pl. átereszek) iszaptalanításában, tisztításában is. A tízfős munkabrigádok élén brigádvezetők vannak, 5-6 településenként területi felügyelő ellenőrzi a munkájukat. Az irányítási, szervezési feladatokat a társulat saját állományi dolgozói látják el. A megnövekedett adminisztrációs feladatok ellátását hat, a közmunkaprogram keretében foglalkoztatott munkatárs segíti.

Működési területünkön régóta nem tapasztalt intenzitású munka folyik a csatornákon, s ennek köszönhető, hogy a Medárd-napot követő, valóban negyvennapos esőzés ellenére nem kellett belvízvédelmi készültséget elrendelnünk. A területek sorrendjét igyekeztünk úgy kijelölni, hogy a legelhanyagoltabb, legveszélyeztetettebb részektől haladjunk a kisebb csatornák felé. Így vált lehetővé, hogy biztosítani tudjuk a vizek minél gyorsabb lefolyását.

A program keretében fenntartógépeink állományát is bővíteni tudtuk. Beszereztünk egy John Deere típusú mezőgazdasági gépet, illetve egy nagy teljesítményű rézsűkasza és egy aprítógép segít ez évtől a munkánkban.
A közmunkaprogram által biztosított képzési keret lehetővé teszi a megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberek 2012-től történő továbbfoglalkoztatását is. Képzési programunk várhatóan 2011. szeptember második felében indul.

A közmunka-foglalkoztatás a tervek szerint 2012-ben is folytatódik, elősegítve ezzel a belvízelvezető csatornák, egyéb műtárgyak jó karbantartottságát és a belvizek mielőbbi lefolyásának biztosítását. Nem csupán az alkalmazottak, hanem az érintett tulajdonosok, gazdálkodók is érzik a program áldásos hatását. Jelentős munkahelyteremtő szervezetté vált a vízgazdálkodási társulat. Javult ezáltal az elismertségünk és a kapcsolatunk is az érintett önkormányzatokkal.”

A jövőbeli tervekkel kapcsolatosan az igazgató asszony bizakodó:
„Optimista vagyok egyrészt a közfoglalkoztatási program vízügyi területen megvalósuló átütő sikere okán, másrészt az ÚMVP-s források rendelkezésre állása is remélem folytatódni fog. A hatékony közmunkaprogram alapvető feltétele a belvízelvezető csatornák és egyéb műtárgyak, szivattyútelepek, átere­szek egyszeri jó állapotba helyezése, ami elsősorban gépi beavatkozások (kotrási, rekonstrukciós munkák) elvégzését igényli, a vízgazdálkodási társulatok saját forrásának hiánya miatt állami, illetve uniós források felhasználhatóságával.

Úgy gondolom, hogy a vízgazdálkodás, valamint a belvízelvezető csatornák rendeltetésszerű működőképessége nemzeti érdek, fontosságáról a múlt évben mindenki meggyőződhetett.
Az is biztató, hogy 2011. április 1-jétől a vízgazdálkodási társulatok szakmai felügyeletének ellátását a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok végzik, így elősegítve a vízgazdálkodás egységes rendszerének kialakítását, a jelenlegi és jövőbeni beruházási, karbantartási munkák összehangolását.”•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka