A négy tudományterületi csoportban (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma, BTTK; Matematikai, Fizikai, Kémiai és Mérnöki Tudományok Kollégiuma, MFKMTK; Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma, OBTK; valamint Agrár-, Környezet-, Ökoló­giai és Földtudományok Kollégiuma, AKÖFK) összesen 1145 kutatói kezdeményezésű – köztük számos interdiszciplinárisnak jelölt – témapályázat érkezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalhoz. A benyújtott projektjavaslatok összesített támogatási igénye csaknem 34 milliárd forint, ami az elmúlt évhez képest 42 százalékos, 2014-hez viszonyítva pedig 62 százalékos emelkedést jelent.

A kutatói témapályázatok tervezett kutatói létszámának és támogatási igényének alakulása, 2013–2016

A legtöbb forrást az orvosi, biológiai terület pályázói kértek (11 milliárd forintot), míg a legkisebb igény (6,8 milliárd forint) a társadalom- és bölcsészettudomány témakörben érkezett. A matematika, fizika, kémiai és mérnöki tudomány pályázói közel kilencmilliárdos igénnyel álltak elő, míg az agrárosok 7,3 milliárdos támogatást tartottak indokoltnak. Mindez azt jelenti, hogy mivel a felhasz­nálható keret hétmilliárd forint, idén a pályázók alapkutatási projektjeinek ötöde kaphat támogatást az NKFI Alap forrásaiból.

A beérkezett 1145 projektjavaslatban a vezető kutatók és a csatlakozott részt vevő kutatók száma összesen 6786 fő, a tervezett kutatói munkaidő-ráfordítás értéke 9055 FTE (full time equivalent). A legtöbb kutató az orvosi és biológiai területen dolgozna (2160 fő), míg a legkevesebb az agrár-, környezeti- és ökológiai témákban kutatna (1327 fő). A negyvenévesnél fiatalabb pályázók száma közel két és félszeresére emelkedett, ami az összes benyújtott pályázat 22 százalékát teszi ki. Ennek hátterében egyebek között az áll, hogy idén a posztdoktori jellegű kutatásokra is a K_16 felhívás keretében lehet pályázni, ugyanis a posztdoktori kiválóság programra meghirdetett 1,8 milliárdos keretből csak a személyi, bérjellegű költségek és azok munkáltatói járulékai fedezhetők.

A kutatói kezdeményezésű témapályázatok 2016-os felhívásában az NKFI Hivatal 48 millió forintra növelte az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális összegét, valamint jelentősen megváltoztatta a költségtervre vonatkozó korábbi szabályokat. Ezek a módosítások a pályázatok költségigényének jelentős átrendeződéséhez vezettek, ami a különböző tudományterületeken eltérő módon jelentkezett. Továbbra is igaz, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományok területén elsősorban a személyi költségek jelentősek, hiszen ezen a tudományterületen az igényelt támogatási összeg 47 százalékát jelentik a tervezett személyi kiadások. Az élet- és természettudományok területén ugyan­akkor a dologi kiadások dominálnak, amelyek ezen a tudományterületen a pályázatok tervezett költségeinek 55-65 százalékát teszik ki. A beruházások költsége továbbra is a tervezett összköltség 10 százaléka alatt marad az összes tudományterületen, pedig a kiírás lehetőséget biztosítana ennél nagyobb mértékű beszerzés tervezésére is.

Az NKFI Hivatal összesítéséből jól látható, hogy idén is az orvosi tudományok és a biológia területén kérik a legnagyobb támogatást a pályázók, de ha azt tekintjük, hogy mely területeken növekedett legjobban a támogatási igény az elmúlt évekhez viszonyítva, ebben az összevetésben a természettudományok és az agrárium vezet. Az is megállapítható: bár a kutatók érthetően törekednek kihasználni az egy pályázó által elnyerhető összeghatár emelkedését, az előzetes adatok alapján a költségtervek a benyújtott kutatási tervekkel összhangban vannak, tehát nem igazolódott az az aggodalom, hogy a nagyobb mozgástér irreális költségtervezéshez vezethet.•