Sokféle feladat, korszerű tudásmegosztás

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont jelenlegi formájában 2012. január 1-jével jött létre, főigazgatói posztját azóta tölti be Fodor Pál történész, turkológus, aki egyúttal az MTA BTK-n belül működő Történettudományi Intézet igazgatója is. A Kutatóközponthoz tartozik még a Filozófiai, az Irodalomtudományi, a Művészettörténeti, a Néprajztudományi, a Régészeti és a Zenetudományi Intézet is.


Az intézetek alapvető feladata a nemzetközi tudományosságba ágyazott, kimagasló alapkutatások végzése hazai és külföldi partnerek oldalán, továbbá a friss eredmények közzététele a tudományos közélet és a társadalom számára egyaránt, a 21. század szellemiségének és eszköztárának megfelelően.

Fodor Pál a Magyar Tudományos Akadémián (Forrás: tti.btk.mta.hu)

Néhány példa, hogy kik a BTK partnerei határon innen és túl: a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem Magyar Történeti Intézete, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Horvát Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Ba­latonfü­red Megyei Jogú Város Ön­kormányza­ta, Magyar Nemzeti Le­vél­tár, Po­zsonyi Magyar Intézet, Deutsches Arc­häolo­gi­sches Institut Römisch-Ger­ma­nische Kom­mission, Euro­pean Network Remem­brance and Soli­darity stb. A felsorolásból kitűnik, hogy nem „csupán” a szorosan vett tudományos intézetekkel dolgozik közösen az MTA BTK.
Kiemelnénk az együttműködő partnerek sorából a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek támogatása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hazai bölcsészet­tudomány eredményei a tudományos­ság nemzetközi nyelvein is megjelen­hessenek.

Valamennyi intézet vezető intézménye, elsődleges bázisa saját, szűkebben vett szakterületének, függetlenül attól, hogy akadnak-e hasonló területen működő más intézmények. Az összes intézetről elmondható, hogy szakterületük teljességét fogják át a kutatásaik, amihez természetesen elengedhetetlen az, ami a többi között kiemeli a BTK egészét a többi hazai kutatóműhely közül: a kimagasló nyelvi kompetencia. Így a Történettudományi Intézet kutatói révén – egyedülálló módon – a Magyarország környezetét képező közép-európai és a balkáni régió összes itt használt nyelvét – szerb-horvát, szlovák, román, bolgár, albán, lengyel, német – alkalmazza a ku­tatások és a publikációk során.

A BTK intézetei tudatosan törekednek arra, hogy nemzeti alapfeladatokat lássanak el (például az irodalmi szöveghagyomány gondozása és közlése, régészeti és művészeti topográfiák készítése, a hagyományos népi kultúra előtérbe helyezése, a történelmi emlékezet csomópontjait képező események emlékezetpolitikai vitája és újragondolása).

A tudományos feltárás mellett a nemzeti összetartás erősítése, az összmagyar kulturális örökség minél teljesebb feltárása, ápolása is része a munkának. Ebben kiemelt szerepet kapnak azok az úgynevezett alapkönyvek, amelyek a nem­zeti tudást összegzik időről időre a kiemelt területeken. Valamennyi intézet olyan összetett és rangos publikációs rendszert működtet, amelyben a hazai bölcsészet kiemelkedő eredményei látszanak. A BTK így ma saját területén az egyik legnagyobb tudományos könyvkiadó, amely megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy – a fentieknek megfelelően – éppúgy megszólítsa a társadalom egészét (népszerűsítő művek, tankönyvek), mint a külföldi tudományosságot.

Az idegen nyelvű könyvkiadás 2012 elejétől soha nem látott lendületet vett, sorra jelennek meg angol, francia, német stb. nyelven a BTK kötelékében dolgozó szerzők művei. Ennek is köszön­hető, hogy a BTK elismerten Magyarország első számú reprezentánsa az adott szakterületek nemzetközi erőterében; a nemzetközi szervezetekben a magyar képviselők legtöbbjét a BTK adja. Emellett valamennyi intézet pótolhatatlan szerepet játszik az új, nemzetközileg elismert módszertanok hazai adaptálásában, fejlesztésében, sőt továbbgondolásában.
Az MTA BTK az országimázs egyik fontos alakítója. Ennek szellemében ese­ti feladatokban éppúgy, mint közép- és hosszú távú projektekben szorosan együttműködik a kormányzattal. Ehhez megfelelő hátteret nyújt, hogy az 1825 óta fennálló Magyar Tudományos Akadémia elismert „márkanév” a nemzetközi tudományos közvélemény szemében, és ebből következően egyedi tisztelet övezi az MTA BTK-t is.

Fontos ismételten hangoztatni, hogy az MTA BTK gyorsan áttörést ért el abban a tekintetben, hogy a felhalmozott tudást a lehető legszélesebb réteghez juttassa el. A tradicionális publikációs formák (konferenciák, könyvbemutatók, workshopok, folyóiratok, monográfiák, tanulmánykötetek, forráskiadvá­nyok stb.) megtartása és erősítése mel­lett az MTA BTK intézetei készítenek ismeretterjesztő filmeket (például a Szent Koronáról, ennek új kiadása nyolcnyelvű felirattal lát napvilágot), részt vesznek középiskolás vetélkedők szakmai előkészítésében (például a Mátyás király-emlékév kapcsán a Hunyadi Mátyásról szóló diákfilmek versenyében partner a BTK a Magyar Tudomány Ünnepe keretén belül), de készülnek filmes összefoglalók szakmai rendezvényekről, amelyek a YouTube-on érhetők el.

A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film ősbemutatója az Akadémián (Forrás: mta.hu)

A BTK nyitottságát mutatja, hogy a Facebookot is a tudományos népszerűsítés szolgálatába állította. Televíziós, rádiós stb. sajtómegkeresések nemzeti ünnepek, évfordulók, vitatott történeti kérdések esetében rendre elsőként érintik az MTA BTK dolgozóit. Olyan interdiszciplináris kutatócsoportok eredményei jelennek meg és köszönnek vissza így a különféle publikációs fórumokon is, mint a Magyar Őstörténeti Témacsoporté, a médiatudománnyal foglalkozóé, az első világháborús nacio­nalizmusokat kutató OTKA-csoporté, a REFO 500 Kutatócsoporté, a „Lendület” program támogatásával működő Trianon 100 és Szent Korona Kutatócsoportoké, a szigetvári türbe kutatását végző csoporté, a mohácsi csata közelgő 500. évfordulója alkalmából létrejött Mohács, 1526–2026 Kutatócsoporté, az 1945 utáni kulturális ellenállást kutató COURAGE-é, vagy a 20–21. századi magyarországi zenével foglalkozó „Lendület” kutatócsoporté, a morál és tudomány kapcsolatával foglalkozó filozófiai „Lendület” kutatócsoporté, vagy az ETNOFOLK európai uniós pályázati projekt keretében zajló, a digitalizált népi kulturális örökséget előtérbe helyező kutatócsoporté.
Mindez egyértelművé teszi, hogy az MTA BTK mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban ismert és elismert, rangos és pótolhatatlan tudományos műhely.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka