<

Spórák a Marson

Az Open Astronomy nemzet­közi folyó­irat­ban Polgári Márta, Gyollai Ildikó (MTA Kiváló Kutató­hely – Csilla­gászati és Földtudományi Kutató­központ Föld­tani és Geo­kémiai Intézet) és Bérczi Szaniszló (ELTE Föld­rajz- és Föld­tudo­mányi Intézet Anyag­fizikai Tanszék) három publiká­ciót jelentetett meg 2019 márciusában. Az egyiknek jelentős vissz­hangja volt.


Különleges marsi meteoritra bukkantak az An­tark­ti­szon található Allan-­hegységben japán kutatók 1977-ben. A magyarok ennek a belsejéből ké­szült vékony­csiszolat­ban fedeztek fel mikro­biális szövetű ásványoso­dott szerves anyagot. Az agyag­ásványoso­­dott mikro­biális szöveti elemekről szóló munka keltett nemzet­közi érdeklődést. A szerzők kutatási ered­ményei­ket ez év ok­tó­be­ré­ben az MTA Geonómiai és Planetoló­giai Albizottságá­ban is bemutatták.

Az alapvetően új szemléletű kutatási módsze­reket felvonultató vizsgálatok alapján a szerzők egy­értelműen arra a következ­tetésre jutottak, hogy az ALH-77005 jelű marsi eredetű meteorit mikroszkopikus szöveti felépítésében az egymást követő átalaku­lások sora csak élő rendszer közre­műkö­désével valósulhatott meg. A szerzőhármas a kond­ritokban és a marsi meteorit­ban is hasonló ásványoso­dott mikro­biális nyomokat (bio­indiká­tor ásványokat és változatos össze­tételű szerves anyagokat) fedezett fel. Ezek a Nap­rendszer létrejöttekor keletke­zett kőzetek arra utalnak, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülő bolygón aktivizáló­dott mikroba­spórák voltak jelen. Az alvó spórák a csillag­közi térből kerülhettek a formálódó égi­testek anyagába.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka