A magyar és svéd kormányzati, felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati szakemberek részvételével megrendezett szemináriumsorozat illeszkedik az európai uniós, úgynevezett S3 stratégiába. Ismeretes, a kutatás-fejlesztési és innovációs nemzeti intelligens szakosodási stratégia célja, hogy megfelelő forrásokhoz juttassa az ezen a területen működő intézeteket és cégeket. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források csak akkor tudnak hasznosulni a magyar gazdaságban, ha közös gondolkodás és szakmai együttműködés alakul ki a nagyvállalati szereplők, a beszállítók, a kis- és középvállalkozók, a kormányzat és a tudomány képviselői között. Az Európai Unió az elkövetkező hét esztendőben 80 milliárd eurót, Magyarország pedig mintegy 700 milliárd forintot szán kutatás-fejlesztésre. Az S3-as stratégia keretében minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy egyes régióinak melyek azok az egyedi jellemzői, amelyek versenyelőnyt jelentenek, és az erőforrásokat e szerint kell csoportosítani.

A magyarországi S3-as stratégiát november 5-én fogadta el a magyar kormány, és november 17-én benyújtották az operatív programokat is – tájékoztatott a folyamat részleteiről Pálinkás József, aki szerint 2020-ig jelentősen előre tudunk lépni a K+F+I területén. Véleménye szerint Svédországnak rendkívül komoly tapasztalata van abban, hogy egy kutatás-fejlesztési, innovációs ötletből hogyan lesz végül konkrét termék, és reményét fejezte ki, hogy a skandináv ország átadja ezt a tudását a magyaroknak. Mint fogalmazott, a mostani svéd–magyar esemény kiváló példája annak, miként lehet közvetlen véleménycserét kialakítani az ökoszisztéma szereplői között.

A 2010-ben életre hívott program főszervezői idén a World Café rendhagyó műfaját választották arra, hogy bevonják a közönséget is az ötletelésbe. A kávéházszerűen felépített, ám irányított keretek között zajló angol nyelvű rendezvény két kérdés köré szerveződik. Egyrészt, hogy mit jelent az innováció a közvetlen szakmai környezetemben, másrészt pedig, hogy miképp építhetjük fel a magyar innovációs ökoszisztémát? Az interaktív fórum eredményét írásban továbbítják Pálinkás József kormánybiztosnak.

Niclas Trouvé, az egy hónapja kinevezett svéd nagykövet arra kiemelte, hogy a mai globalizált világban azok a vállalatok és azok az országok, amelyek képtelenek fejlődni, tanulni, megújulni, alkalmazkodni, lemaradnak az egyre élesedő versenyben. Azt is hangsúlyozta, hogy a sikerhez kockázatot és többletköltséget is kell vállalni. Mint mondta, a svéd gazdaság ereje is a nyitottság, a kemény munkára és a kreatív ötletekre épült fel. Hozzátette azt is, hogy a szabadkereskedelem, a nyitott határok, valamint az áru, a tőke és a munkaerő szabad áramlása az innovációt leginkább előremozdító tényezők. A nagykövet továbbá kitért arra is, hogy Európa versenyképességét erősíteni kell a világpiacon, gazdasági növekedést, jólétet és munkahelyeket teremtve az új nemzedékek számára is.

Az Innovation Ecosystem Café rendezvénye mellett az idei programsorozat két másik állomásaként a IX. kerületben található Angyal István parkot újították meg, tették zöldebbé, modernebbé és élhetőbbé svéd összefogással, valamint Budapest Főváros Önkormányzat támogatásával; illetve az eddigi városzöldítési programokhoz kapcsolódóan filmpályázatot hirdettek a felsőoktatás tehetséges és találékony hallgatóinak. A program fő támogatói az Electrolux, az Ericsson és a Sigma Technology.•