2016. április 6.

Szerző:
S. K.

Szabadalmi jubileum

A magyar iparjogvédelmi rendszer 120 esztendővel ezelőtt jött létre. Erre emlékeztek március közepén a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A gálán adták át a Jedlik Ányos-díjakat.


Az Egy hivatás 120 éve című rendezvényen felszólalt Vékás Lajos, az MTA alelnöke, aki szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elődje akkor született, amikor rohamos ütemben fejlődött a hazai technika és a technológia. Ezért volt fontos, hogy védetté váljanak a szellemi alkotások. Az akadémikus kiemelte, hogy az alapítás óta a Hivatal feladata folyamatosan bővült. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára elmondta, hogy az elmúlt 120 évben ez a szervezet öt nevet viselt, de végig elkötelezetten és nagy szakértelemmel dolgozott. Nemessányi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint időtálló szabályozással minden lehetőséget meg kell adni a hazai innováció fejlődésére. Hasonló szellemben nyilatkozott Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és Josef Kratochvil, a Visegrádi Szabadalmi Intézet Igazgató­tanácsának elnöke, a cseh társhivatal vezetője.

Az MTA dísztermében emlékeztek a 120 évre a meghívottak

„Az elmúlt 120 év során a különböző időszakok gazdaságpolitikájának függvényében az ipar, a tudományos és technikai haladás a különböző területeken eltérő ütemben és mértékben fejlődött, ugyanakkor elmondható, hogy a hazai tudósok, feltalálók, kutatók munkássága és hírneve mindvégig töretlen volt” – emelte ki ünnepi megemlékezésében Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. A magyarokhoz számos világhírű szellemi alkotás, szabadalom fűződik. Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Galamb József, Ganz Ábrahám, Heller László, Bláthy Ottó, Neumann János, Kemény János, Bay Zoltán, Pavlics Ferenc, Rubik Ernő – csak néhány a kiemelkedő magyar alkotók közül.

Bendzsel Miklós ünnepi beszéde

Az Osztrák–Magyar Monarchiában már 1852 óta létezett a szabadalmazás feltételeit meghatározó rendeleti szabályozás, azonban végérvényesen a szabadalmi oltalom odaítélése uralkodói jog volt. A kiegyezéssel a szabadalmak megadása az osztrák és magyar kereskedelmi miniszter közös hatáskörébe került, ám a jogilag egyenrangú két ország különböző fejlettsége miatt ez a rendszer az 1890-es évek elejére elavult. Az 1896. március 1-jén létrejött Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozott a szabadalmak megadása, nyilvántartása, a szabadalmi lajstrom vezetése, a szabadalmak átruházásával kapcsolatos használati és gyakorlatbavételi engedélyek bejegyzése, valamint a megsemmisítési és megállapítási perek első fokon való elintézése. Nagy változást hozott a hivatal történetében az 1949-es év, amikor az intézményt Országos Találmányi Hivatallá nevezték át. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény visszaadta a szabadalmi főhatóság patinás elnevezését, amely Magyar Szabadalmi Hivatalként kezdte meg működésének második évszázadát. 1996-ban a hivatal a magyar közigazgatási hatóságok közül elsőként jelentetett meg internetes honlapot. Az intézmény neve 2011. január 1-jétől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lett.

Az utóbbi évek eredményei közül Bendzsel Miklós elnök szerint igen fontos volt a szellemi tulajdon védelmére szolgáló kormányzati stratégia kidolgozása, amely első volt a maga nemében, amikor 2013-ban megszületett. A stratégiai dokumentum Jedlik Ányosról kapta a nevét. A magyar szakdiplomácia sikerét jelzi, hogy a Hivatal szakértői számos vezető pozíciót töltenek be több nemzetközi szervezetben (Szellemi Tulajdon Világszervezete, Európai Szabadalmi Szervezet, Belső Piaci Harmonizációs Hivatal). A magyar szakdiplomácia többéves erőfeszítésének köszönhetően a visegrádi országok iparjogvédelmi hatóságainak vezetői 2015. február 26-án Pozsonyban írták alá a budapesti székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést.

Az intézmény 1896. március 1. és 2015. december 31. között 396 ezer szabadalmi bejelentést fogadott, ezek alapján több mint 233 ezer oltalmat adott meg. 2004 óta 25 ezer európai szabadalmat hatályosítottak Magyarország területére. A védjegybejelentések közül több mint százezret vezettek be a lajstromba, a megadott formatervezési (korábban ipari) minták száma tízezer körüli, a használati minták száma pedig ötezer körül alakult. Az elmúlt év végén több mint 106 ezer nemzetközi védjegy volt érvényben Magyarországon.

 

 A 120 évvel ezelőtti alapításról megemlékező ünnepségen adták át a Jedlik Ányos-díjakat. Az elismeréssel a ki­magaslóan sikeres feltalálói tevékenységet, valamint a kiemelkedő színvonalú iparjog­védelmi munkásságot honorálják. A honoris causa Jedlik Ányos-díjat pedig azok kaphatják meg, akik nagyban hozzájárultak a szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlődéséhez.

Jedlik Ányos-díjas lett Czibula László, a Richter Gedeon Gyógyszerészeti Gyár Nyrt. kutatója, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Műegyetemi évei után a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban helyezkedett el. Pálya­futása során számos kutatási-fejlesztési projektben vett részt kutatóként, majd másfél évtizeden át vezetőként is. Munkájához 77 magyar szabadalmi bejelentés kapcsolódik, közülük 60 megadott magyar és hét európai hatályosított szabadalom. 2002-ben Innovációs Nagydíjat kapott.

Díjazottak és díjátvevő: Czibula László, Marton L. Csaba, ifj. Szántay Csaba, Hebling János

Hebling János fizikus, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára fizikus diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte 1978-ban. A fizikai tudomány kandidátusa 1992-ben, az MTA Doktora 2003-ban lett. A lézerfizikus összesen hat évet töltött a stuttgarti Max Planck Szilárdtest Kutató Intézetben, két évet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatólaboratóriumában. 2000-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el. Három magyar és egy USA szabadalma van.

Marton L. Csaba agrármérnök 1978-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen okleveles agrármérnökként. 1978-ban kezdte szakmai pályáját Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. 2003-ban érdemelte ki az Akadémia doktora címet. Főbb kutatási témakörei: a kukorica biotikus és abiotikus stressztényezőkkel szembeni ellenálló képességének és az alkalmazkodóképességnek javítása. Nemesítő tevékenységének eredménye és szabadalmai: Magyarországon 120, külföldön 47 minősített fajta.

Őri János magyar és európai szabadalmi ügyvivő a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett vegyészmérnökként. 1979-ben csatlakozott a Chinoinhoz, ahol 1983-tól 1985-ig szabadalmi ügyvivő volt, majd 1988-tól 1991-ig a Szabadalmi Osztályt vezette. Szabadalmi vezető 1992-től 2006-ig volt. Számos projekt szabadalmi védettségét intézte a felfedező kutatási fázistól kezdve egészen a gyógyszerjelölt kifejlesztéséig. Tizenhárom szabadalmi bejelentésének mindegyikére szabadalmi oltalmat kapott.

A Rendhagyó Prímástalálkozó nevű formáció zenéjét élvezhették a résztvevők

Szántay Csaba 1950-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 1976-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben levelező, 1982-ben rendes tagjává fogadta. 2011-ben Gábor Dénes Életműdíjjal ismerték el termékeny tudományos munkásságát, valamint a több mint 250 szabadalomban testet öltött feltalálói tevékenységét. Alapító elnöke volt a Magyar Feltalálók Egyesületének, haláláig szem előtt tartotta és képviselte a hazai feltaláló társadalom érdekeit. (A díjat fia, ifj. Szántay Csaba vette át.)

Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesült Major István nyugalmazott nagykövet, aki sokat tett azért, hogy Magyarország bekerüljön a többoldalú kereskedelmi rendszerekbe. Kiemelkedő szerepe volt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) létrejöttében, valamint hazánk Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) történő csatlakozási folyamatának főtárgyalója volt. Több alkalommal helyettes államtitkárként irányította a magyar külgazdasági érdekek képviseletét.

Ormos Pál biofizikus a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett fizikusi diplomát 1975-ben. 1994-ben lett az MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének igazgatója. A fehérjék működés közbeni mozgásait vizsgálja elsősorban spektroszkópiai és fotoelektromos módszerekkel. 1998-ban az MTA levelező tagjai sorába választotta, 2004 óta az MTA rendes tagja. 2002-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. Ormos Pál szerepe kiemelkedő a hazai tehetséggondozásban is. Két magyar és egy amerikai szabadalom birtokosa.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka