Egyre fontosabb a vállalatok és a felső­oktatás, vagyis a szakemberképzés igényeinek és feladatainak az összehangolása. Itthon a Műegyetem meghatározó szereplője ennek a folyamatnak, és kitüntetett felelőssége van azok sikeressé tételében.
A többciklusú lineáris képzés – BSc, MSc és PhD képzés – struktúráját elemezve látható, hogy az adott szinten elsajátítandó alkalmazható tudás megszerzése 3-4 évtől (BSc szint) a PhD képzés végére közel tíz évre nyúlhat. Miközben a BSc képzés jobban tervezhető az ipar és a munkáltatók igényeihez, azonban 2011-ben nehéz megmondani, hogy mondjuk 2021-ben milyen szakterületekre és milyen magasan kvalifikált szakemberekre lesz szükség. A kibocsátási célok meghatározásánál a kutatás-fejlesztési trendek figyelembevétele nyújt segítséget.

A magas színvonalú oktatás és kutatás továbbfejlesztése, az egyetemi erőforrások hatékony kihasználása, az innovatív gazdaság fejlődésének segítése céljából dolgozta ki a BME azt a három részből álló koncepciót, amely további lehetőségeket nyújt a már jelenleg is magas szintű ipar-BME együttműködés mellett. A Demola, az Ipari Campus, valamint a Kis- és középvállalkozói (kkv) programok szinergiája garantálja a sikerességet.

A Demola program lényege a munkaerőpiaccal való szoros hallgatói kapcsolat kialakítása oly módon, hogy a hallgatókat a képzés keretében bevonja konkrét ipari feladatok megol­dásába. A vállalatok által adott témák, kutatás-fejlesztési feladatok elvégzésének célja a képzés során elsajátítható csoportos munka, a gazdasági szempontokat is figyelemmel kísérő, hasznosítható kutatás-fejlesztést támogató projektmenedzsment elsajátítása.
A kutatási eredmények megvásárlására a vállalat opciós jogot kap, a bevétel pe­dig a hallgatókat illeti.

A program második eleme, az Ipari Campus létrehozása alapvetően a ha­zánkban kutatás-fejlesztést működtető vagy működtetést tervező vállalatok­nak kínál speciális együttműködési formá­kat. A vállalattal közösen irányított, önálló egyetemi rész­legként működő kutatóhelyek pontosan összehangolt – a partner stratégiájához illeszkedő – kutatási programon dolgozva elsősorban a magasan kvalifikált szakemberek képzésével segítik az adott cég K+F kapacitásának hazai fejlesztését.

A Kkv program lényege, hogy az egyetem a partnervállalkozás által igényelt kutatás-fejlesztési szolgáltatást harmadik fél finanszírozásában, esetleg teljesen vagy részben saját költségére és kockázatára nyújtja annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó többletjöve­delemből. Ennek eredményeként bővül a vállalkozási projektekben ténylegesen bevonásra kerülő kapacitás, a támogatott projektekben az egyetemi partner részvétele irányadó lehet a támogatási döntésekhez, a hasznosításból származó bevételek visszaforgatása bővíti a K+F finanszírozási forrásait, és a BME által nyújtott szolgáltatások ellenértékének saját erőként történő elismerése nagymértékben javítja a kkv szektor uniós forrásokkal kapcsolatos abszorpciós képességét.

Az idei Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat keretében „szerve­zeti egység” kategóriában a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar által elnyert Arany fokozatú elismerő oklevél egyértelműen azt mutatja, hogy jó úton járunk. Fontos, hogy demonstráljuk magunknak és partnereinknek, hogy a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar széles körben elismert, magas színvonalú tevékenységén belül vannak olyan új pedagógiai, oktatástechnikai és szervezési elemek, amelyek kiemelkedőek a magyar felsőoktatásban.•