Szakmai szövetség az éghajlatváltozás kutatására

„Az éghajlati rendszer nem ismeri a tudomány­területek határait. Arra vállal­koz­­tunk, hogy az éghajlat­változás téma­körében egy tudomány­területeken, intézménye­ken, sőt ország­határokon átívelő szakmai szövetsé­get építsünk” – nyilatkozta magazinunk­nak Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora az Éghajlat­változás Multi­diszcipliná­ris Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.


Konzorciumvezetőként mit jelent az Ön számára az Ég­hajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium, miért tartja fontosnak ezt az együttműködést?

– Az éghajlatváltozás mindannyiunkat súlyosan érintő probléma, ami a jövőben még inkább meg fogja határozni az életünket, így ezzel nekünk, kutatóknak is foglalkoznunk kell. Magyarországon sok helyen működnek ezzel foglalkozó tudományos műhelyek, de nincs egy olyan intézmény, ahol az összes, éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás összeér. Holott alig van olyan terület, aminek valamilyen formában ne lenne az éghajlatváltozáshoz köze, hiszen ez minden országot, gazdasági és társadalmi csoportot érint. A mi célunk az, hogy a kutatási területek összekapcsolásával új tudományos eredményeket érjünk el, hazai és nemzetközi együttműködésben új, multidiszciplináris kutatási témákat vigyünk sikerre.

Milyen kutatási tématerületekre fókuszálnak?

– A konzorciumi partnerek a szakmai kompetenciáiknak megfelelő kutatásokkal foglalkoznak. Az Ökológiai Kutató­központ az éghajlat­változás ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásaival, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet pedig elsősorban az éghajlat­változás tavat érintő következmé­nyeivel foglalkozik. Közismert, hogy a Balaton meg­lehetősen sérülékeny, amit az éghajlat­változás több szempontból is veszélyeztethet. A Pannon Egyetem vizsgálja például az éghajlat­­változás és a levegő­­minőség közötti kapcsolatot, vagy olyan – például víztechnológiai – megoldások fejlesztésén dolgozik, amelyekkel enyhíteni lehet az éghajlatváltozás következményeit. Vannak gazdasági vonatkozású kutatásaink is, mivel ezt a szektort szintén érzékenyen érinti az éghajlat­változás. A társadalom­tudományok területén vállalásunk a klíma­változással kapcsolatos társadalmi tudatosság szintjének növelése, illetve az emberek hozzáállásának megváltoztatása.

A sekély vizekben élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok fényakklimációjának tanulmányozásához használt kísérleti elrendezés. (Fotó: Tomáš Zavřel)

A projekt első évében a tudományterületek közötti együttműködés eredményeként összeállítottunk egy kombinált kérdőívet. Az első részben arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tudnak az emberek a klímaváltozásról, mennyire megalapozottak a médiából, illetve egyéb forrásokból szerzett ismereteik. A kérdőív második részében pedig az ezzel kapcsolatos gondolataikat, érzéseiket, hozzáállásukat kívántuk felmérni. A Föld napján indult kérdőív sikeresen lezárult, közel tízezren válaszoltak rá. Ilyen jellegű kombinált kérdőívet talán mi készítettünk először. Az eredményeket tudományos szempontból értékeljük, és a főbb megállapításokat ismeretterjesztő írások formájában is közzétesszük a honlapunkon és a médián keresztül.

Vízi ökológiai kísérlet a mezokozmosz infrastruktúrában. (Forrás: ELKH)
Az éghajlatváltozás különböző rendszerekre gyakorolt hatásainak, valamint az ehhez való alkalmazkodás lehetséges útjainak vizsgálata során a konzorciumi partnerek a saját kutatásaikat folytatják és erről tájékoztatják egymást?

– Nem egyszerűen arról van szó, hogy mindenki folytatja a kutatásait és az eredményeit közzéteszi. Ennél többet szeretnénk. A kutatási területek közötti kapcsolatokat, szinergiá­kat kihasz­nálva az éghajlat­változással kapcsolatos problémák komplex meg­oldásán dolgozunk, inspiráljuk egymást. A projekt első szakaszában már volt is arra példa, hogy a tudás­megosztásból új ötletek születtek egy másik tudomány­területen. Éppen ez ennek a laboratóriumnak a célja, hogy a széttagolt kutatásokat integrálja, és ezáltal még eredményesebbé tegye.

84 ország 776 városának elhelyezkedése a Köppen–Geiger-klímatérképen, amely alapján vizsgálható az éghajlatváltozásra adott válaszok következetessége.
Közös projektek indítása is szóba jöhet?

– Természetesen. Az éghajlati rendszer nem ismeri a tudományterületek határait, a problémák mindenütt jelentkeznek, ezért kezelésük is komplex megközelítést igényel. A multidiszciplinaritás itt nem csak egy szlogen, valódi tartalma van, hiszen az éghajlat­változásból adódó problémák megoldása is csak a tudományterületek összefogásával valósulhat meg.

A Balaton vizéből történő karbonátkiválást szimuláló laboratóriumi kísérletekben képződött ásványegyüttes elektronmikroszkópos felvételeken. A szálas, kéveszerű anyag magnéziumdús protodolomit, melynek közepében a rombuszvetületű kristály magnéziumtartalmú kalcit, és mindkét ásványhoz szorosan kötődnek a szilícium- és alumíniumtartalmú szmektit agyagásvány nanométeres foszlányai. (HAADF: sötét látóterű pásztázó transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel; a jobb oldali négy kép energiadiszperzív röntgenspektrometria alkalmazásával készített elemtérképeket mutat, amelyeken a jelölt elemek koncentrációja az adott szín intenzitásával arányos.) (Molnár et al., 2021, Earth and Planetary Science Letters, 567, 116971.)
Tervezik a nemzeti laboratórium működésének kiterjesztését?

– Kidolgoztunk egy tervet arra, hogy a laboratórium tevékenységét milyen irányban bővítsük más hazai intézmények, valamint külföldi partnerek bevonásával. Számos lehetőség kínálkozik akár hazai, akár EU-s pályázati források megszerzésére, mivel az éghajlatváltozás sajnos még hosszú ideig központi téma marad.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka