2020. március 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Szorgos lépések

A ránk szálló, fülünkbe zümmögő legyek, poloskák, szúnyogok, a lakásunkban futkározó csótányok száma nem csökken, ugyanakkor lepkékből, pillangókból, szarvasbogarakból egyre kevesebb van. Na és méhekből, amelyekre nem a szépségük, pompásra színezett szárnyaik miatt van szükség, hanem mert olyan munkát végeznek el, amire az ember képtelen. Igazi mézet készítenek, mellesleg be­porozzák a gyümölcsfákat. Láttam fotót kínai munkásokról, akik – a méhek pusztulása miatt – kényszerűségből, létrákon állva porozták be a szirmokat. Szorgosan, de mégsem ez a megoldás. A megoldás ott zümmög a kaptárakban. A méhkolóniák védelemre szorulnak, elsősorban vegyszermentes környezetre, nem őshonos fajok hordozta vésztől mentes egészséges lakhelyekre.

Apró, előremutató lépésnek tűnik, hogy a méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alap­pillérének nevező agrárminiszter február végén bejelentette a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyi­jövedelemadó-mentességét. Emellett méh­családonként 1000 forintos megporzási támogatást kaphatnak a méhészek.

Valamennyiünk – emberek, méhek, vadon élő állatok – érdekében folytatódik az erdősítés, hogy az ország erdővel és fával borított területe a jelenlegi 21 százalékról 2030-ra 27 százalékra növekedjen, amihez 250 ezer hektár területet kell erdősíteni. Az állami erdőtelepítési programok mellett dolgoznak az útfásítási program elindításán, illetve a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén. Az Alföldön és a hegyekben egyaránt több lesz a fa. Egyre több helyre települhetnek ki a méhészek. Elindultunk a jó irányba.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka