Társadalmi felelősségvállalás a Colasnál
Miért fontos a vállalatoknak a CSR (Corporate Social Responsibility, azaz a vállalati társadalmi felelősségvállalás) területtel foglalkozni?
Bellaagh Mátyás: A CSR-t gyakran azonosítják a vállalati társadalmi felelősségvállalás fogalmával, azonban, ha ezt jól csináljuk, ez lehet egy kicsit több is. Magában foglalhatja azt is, hogy a vállalatok a működésüket egy fenntartható formába transzformálják mind környezeti, mind szociális, mind pedig gazdasági szinten. Mind a három területen lehet úgy fejlődni, hogy az a vállalatok számára előnyöket jelentsen. A cél hosszú távon fenntartható és hatékony folyamatok kialakítása az említett három területre gyakorolt negatív hatások csökkentésével és pozitív szinergiák növelésével. Azt gondolom, hogy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő megközelítések rövidesen az üzleti intelligencia szerves részévé fognak válni.
Nyiri Szabolcs: A fenntarthatóságot sokkal komplexebben értelmezzük, mint a hagyományos értelemben vett zöld gondolatokat. A CSR-ban a felelősségvállalás szó komoly jelzés minden vállalatnak. Mégpedig, hogy próbálja meg a profitját úgy optimalizálni, hogy az széles társadalmi rétegek számára fenntartható maradjon. Ahhoz, hogy hosszú távon működjünk, nem elegendő a rövid távú profit maximalizálása. Ez a stratégia lesz gazdaságilag is nyerő hosszú távon!
B. M.: Kimondtad a kulcsszót, ami szerintem az optimalizálás. Ez egy olyan lehetőség, amellyel el tudunk jutni oda, hogy az egyes termelési vagy kivitelezési folyamataink úgy lehetnek társadalmi és környezeti szempontból is elfogadhatóak, hogy közben gazdasági szempontból is eredményt biztosítanak a vállalok számára.
Milyen irányelvek mérvadóak hazai és nemzetközi szinten CSR területen a Colasnál?
B. M.: 2020-ban adta ki a Colas a nemzetközi CSR irányelveit. Ettől kezdve a cég nemzetközi szinten is az üzleti tervezés részévé tette a vállalati fenntarthatóságot. Ennek egyik gyakorlati lépése az ACT (Act & Commit Together) program elindulása volt, ami nem más, mint a cégcsoport nemzetközi szinten értelmezett fenntarthatósági programja. Ez a program számos irányelvet és elérendő célt fogalmaz meg – ezek értelmezhetők a vállalat belső iránytűjének. Ezenkívül számos további irányelv van és jelenik meg a jövőben akár EU-s, akár később hazai szinten, amelyekhez igazodnunk kell. Egy jól megtervezett vállalati fenntarthatósági program segítségével könnyebben tudunk alkalmazkodni a változó és egyre szaporodó kihívásokhoz is a jövőben.
Ny. Sz.: Markánsan látszik, hogy ezekhez a nemzetközi irányelvekhez való leghatékonyabb igazodást keressük a hazai szabályozási környezetben is. Azt gondolom, hogy a hozzánk hasonló multinacionális vállalatok lehetnek ennek a transzfernek a támogatói, segítve azt, hogy a hazai szabályozási rend a legoptimálisabb legyen.
Mi a véleményük az ACT-kampányról és az abban foglalt nyolc kötelezettségvállalásról?
B. M.: Nemzetközileg az ACT-kampány minden eleme beilleszthető és alkalmazható valamelyik „Colas-országba”. Nagyon fontos látni, hogy a nemzetközi szinten megfogalmazott nyolc célprogramban és azok számtalan alcéljában vannak olyan kötelezettségvállalások, amelyek a hazai viszonyok között rendkívül egyszerűen és könnyen adaptálhatók, gyors eredményeket tudunk azokban elérni. Vannak azonban olyanok is, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem illeszthetők a hazai alaptevékenységhez, piaci körülményekhez, megrendelői elvárásokhoz vagy műszaki lehetőségekhez. Ez az ACT-program a Colas-országok számára egyfajta keretrendszert biztosít, amelyben minden egyes felelősen gondolkodó Colas-leányvállalatnak meg kell találnia azokat a célokat, mutatókat, amelyekhez a legjobban és leghatékonyabban tud kapcsolódni. Itt is fontos a priorizálás, azokhoz a célokhoz tudunk eredményesen hozzájárulni, amelyek az alap üzleti tevékenységhez is erősen kapcsolódnak, a hazai megrendelői és műszaki elvásárok alapján lehetségesek és üzletileg is értelmezhetők.
Ny. Sz.: Meg kell találnunk azt, ami valóban úgy illeszkedik a saját programjainkhoz, hogy nem okoz anyagi oldalról a cégvezetés számára vállalhatatlanul nagy terhet. Illetve, magukkal a célokkal ismerkedni is nagyon hasznos lehet. A gyakorlati alkalmazások érdekében persze jelentős műszaki feladataink is vannak, részben a szellemi kapacitásainkat „megdolgoztatva”, és természetesen rengeteg fejlesztést, technológiai próbát is készítve kell új módszereket találnunk.
Mik az eddigi tapasztalatok?
B. M.: Vannak olyan célok, amelyeket már a kihirdetés pillanatában teljesítettünk. És természetesen vannak olyanok, amelyek még jelentős idő- és energiabefektetést igényelnek, de az alap fejlesztési, illetve energiahatékonysági programjainkkal jól értelmezhetően összhangban állnak. Vannak még olyan technikák, technológiák, amelyeket még gyakorolnunk és fejlesztenünk kell, vagy azok megfelelő piaci pozicionálására kell energiát fordítanunk. Itt elsősorban az ipari gyártáshoz kapcsolódó célszámok elérésére gondolok. Ezek gyakran szemléletformálást is igényelnek nemcsak belső, hanem külső oldalon is, ezek a fejlesztéseink valószínűleg hosszabb idő alatt fognak beérni. Nagyon érdekes ugyanakkor látni azt is, hogy a fiatalabb mérnökgenerációknak a fenntarthatósági témakör már-már magától értetődő, vagy beleszülettek ebbe és érzik a téma fontosságát, vagy már az oktatásuk részévé vált, aminek kifejezetten örülök.
Ny. Sz.: Ami számomra nagyon pozitív tapasztalat, hogy a külső visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a Colasnál jó úton haladunk. Ez jó érzés.
Milyen lépéseket lehetne még tenni?
B. M.: Szerintem mindig van mit tenni. Az első feladataink most azok lehetnek, amelyek közvetlenül a termeléshez kapcsolódnak és anyag-, illetve energiamegtakarítással járhatnak. Jelen piaci körülmények között úgy látom, hogy ezen a téren vannak a legjobb lehetőségeink. Munkavállalói oldalról a vállalati fenntarthatósági programhoz tartozik természetesen a felelős humánerőforrás-gazdálkodás, a szellemi tőke folyamatos fejlesztése és az egészségmegőrzés is. Ez is értelmezhető egyfajta felelős vállalati vezetői lépésként.
Ny. Sz.: A legfontosabb feladatunk az, hogy a cégnél dolgozó minden egyes munkavállaló gondolkodását megváltoztassuk a témával kapcsolatban. Azzal is szembe kell néznünk, hogy ha nem változtatunk markánsan a szokásainkon, nem fog változni a tevékenységünk eredménye sem. Ez még egy előttünk álló lépcső.
B. M.: Kétségtelen a tudatformálás jelentősége, mert akkor tudunk valóban fenntartható megoldásokat bevezetni, ha hosszú távon gondolkodunk. És ez nem megy egyedül, együttműködésre, meggyőzésre, tudatformálásra van szükség, akár cégen belül, akár a partnercégek között. Eltanulni egymástól a jó megoldásokat, vagy buzdítani a változásra a másikat.
Miért tartják fontosnak a CSR-t?
Ny. Sz.: Nekem azért fontos, mert döntéshozó családapaként nem tehetem meg sem a jelenkorral, sem az utókorral, hogy én a körülöttünk lévő világból irreálisan többet használjak.
B. M.: Nagyon sok mindent kapunk a körülöttünk lévő természetes környezettől, amit úgy gondolom, hogy nem értékelünk eléggé. Ha majd ezek – mint például a tiszta levegő, víz, elfogadható időjárás – nem lesznek, akkor fogunk rájönni, hogy mindez mekkora érték. Lehet, hogy mi akkor már igen öregek leszünk, viszont a gyerekeink és unokáink előtt még ott lesz a hosszú élet lehetősége. És hogy milyen környezetben élhetnek majd, az jelentős részben a mi jelenlegi felelősségünk.•