Magyarország jövőjét az innovációs teljesítmény növelése alapozhatja meg, a kormány ezért támogat minden kezdeményezést, amely ezt erősítheti – emelte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén. (Fotó: MTI/Mónus Márton)

„A Magyar Innovációs Szövetség 33. közgyűlése azt mutatja, hogy ezt a szervezetet nagyon meg kell becsülni, hiszen igen kevés olyan szervezet van Magyarországon, amely ilyen hosszú időn keresztül kiáll egy adott ügy mellett” – hangsúlyozta Csák János, aki szerint hazánkban szükség van a kultúra innovációjára és innovációs kultúrára. Az utóbbival kapcsolatban arról beszélt, hogy az ország a felsőoktatásra a nemzeti össztermék 1,9 százalékát költi, erre jön az innovációra fordított 1,64 százalék. Azaz, a felsőoktatás és az innováció a nemzeti össztermék 3,5 százalékát jelenti. 2021-ben csak innovációra 907 mil­liárd forintot fordított az ország, ennek kétharmadát a vállalkozások saját forrásból állták, 318 milliárd forint érkezett a központi büdzséből és uniós forrásokból. Ezek hatalmas összegek, de mintha az eredmények nem jönnének a kívánt mértékben. Noha a magyar export 50-60 százaléka high-tech termék, ám ennek több mint 80 százalékát a multinacionális cégek állítják elő.

Innovációs teljesítményünk alapján a 27 európai uniós ország között a 21. helyen vagyunk. Ahhoz, hogy támogathassuk a kultúrát, finanszírozhassuk az oktatást, az egészségügyet, a közbiztonságot, robusztus belső hozzáadott értéket termelő hazai iparra van szükség. Ha nem tudjuk növelni a hazai hozzáadott értéket, akkor nem lesz meg az az adófizetői réteg (tömeg), amely finanszírozza az előbb említett alapvető területeket. A növekedés alapfeltétele, hogy a magyar cégek bekapcsolódhassanak a világ értékteremtő láncaiba itthon és külföldön. Ez pedig innovációs kultúrát feltételez, amihez számos, magasan képzett szakember kell. A miniszter szerint a jelenlegi kormány által kitűzött célokhoz az innováción keresztül vezet út. Ha nem vagyunk innovatívak és versenyképesek, nem lesz, aki működtesse az országot.

A Magyar Innovációs Szövetség 2021. évi rendes közgyűlésén – az első sorban balról: Greiner István, a MISZ általános elnök­helyettese, Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesz­tési és Innovációs Hivatal elnöke, Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke és Csák János. (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Fontos a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködések erősítése, ez azonban nagyon szerény eredményeket mutat eddig. Csák János előrelépésnek tartaná, ha a jelenlegi 60 ezerről 90 ezerre nőne a kutatók-fejlesztők száma, hiszen ahol több a kutató, ott magasabb az innovációs teljesítmény is. A kritikus tömeg megléte mellett célzott támogatásokra is szükség van. Az egyik ilyen terület a digitális átállás, ami jelenleg siralmas képet mutat. A kormány azért küzd, hogy egészségesen éljünk, mert ha az embereknek van erejük és idejük, akkor dolgoznak és boldogabbak. A harmadik terület a zöld átállás, ezt a célt azonban nehéz elérni, ha például nem találunk olyan szakembert, prosperáló vállalatot, amelyik a geotermikus energia hasznosításában élen járna. Ami elgondolkodtató, hiszen azt tartjuk magunkról, hogy geotermális nagyhatalom vagyunk. Ezzel szemben bizonyos területeken nem vagyunk képesek nagy léptékben gondolkozni. A negyedik terület a védelmi képességek fejlesztése. Miközben azt mondjuk, hogy drónnagyhatalom vagyunk, hazai híján külföldről veszünk ilyen eszközöket.

„Keresem a példaképeket, és ehhez a segítségüket kérem” – mondta Csák János a közgyűlés résztvevőinek. A miniszter szerint képezni kell a kutatókat. Úgy azonban nehéz, ha 2013 óta a felére csökkent a műszaki pályákra jelentkezők száma, ami azt je­lenti: valamit nagyon nem csinálunk jól. Az eddiginél jóval nagyobb „tűzijátékot” kell rendezni. Egyértelmű a feladat: vonzóvá kell tenni ezt a területet, hiszen a mérnökök szerepe alapvető az ország versenyképességének növelésében. Legalább ennyire fon­tos, hogy a magyar tehetségek belföldi egyetemen tanuljanak tovább, de ha mégis külföldre mennek, akkor a más országokban szerzett tapasztalatok birtokában itthon folytassák a pályájukat. Az utánpótlás biztosításához évente ezer tehetséges fiatalt kell találni és kinevelni. „A fiatal tehetségeknek mentorokat és kutatói műhelyeket kell biztosítani, de ahhoz, hogy ilyen területeken találják meg az életcéljukat, növelni kell az innováció vonzerejét. Ennek érdekében jövőre ösztöndíjat alapítunk azoknak a közép­iskolai tanároknak, akik kiemelkedően teljesítenek” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint bármilyen szakmában sikeresebbek lesznek azok, akiknek magas szintű az általános műveltségük. Csák János bízik abban, hogy a befektetett források és az erőfeszítések eredményre vezetnek, mert az innovációs előrelépés hosszú távra biztosíthatja a magyar kultúra megőrzését, az oktatás és a családtámogatások fenntartását, az ország védelmét.

Antos László

A közgyűlés résztvevői néma főhajtással emlékeztek a Magyar Innovációs Szövetség közel­múltban elhunyt ügyvezető igazgatójára, Antos Lászlóra. Az 1963-ban született, az ELTE TTK-n fizikusként végzett Antos László a Bécsi Műszaki Egyetemen írta diploma­­munkáját. 1986–1991 között a KFKI-ban szilárdtestek szerkezet­kutatásával foglalkozott. 1992-től a Magyar Innovációs Szövetségben marketing­kommunikációs és menedzsment­feladatokat látott el, 2002-től volt ügyvezető igazgató. 1994-től a Magyar Innovációs Alapítvány, 2004-től a Manager Képzés Alapítvány titkára. 2006-ban Eötvös Loránd-díjban részesült, 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.

Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója szerint alapvető probléma, hogy a legjobb középiskolák diákjai nem a hazai, hanem külföldi egyetemeken folytatják a tanulmányaikat. Ezen változtatni kell, hiszen például a Wigner Fizikai Kutatóközpont nem működhet okos, felkészült, jövőbelátó emberek nélkül. Erre a problémára megoldás lehet, ha a nemzetközi tudásolimpiákon és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken kiválóan szereplő fiatalok kétéves kiemelt ösztöndíjat kapnak akkor, ha hazai egyetemen tanulnak tovább.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint a közép­iskolákból egyetemre kerülők fel­készültsége romlik. Alapvető ismeretek híján az első szemeszter a fel­zárkózta­tásra megy el. A hiányosságok miatt a hallgatók jelentékeny része kudarcra van „programozva”, fel­készületlensé­gük miatt nem tudják elvégezni az egyetemet. A digitalizáció pedig nehezen megy úgy, ha például Csongrád-Csanád megyében a vállalkozások harminc százalékának nincs honlapja. Azaz, minden harmadik ottani cég nem tudja megmutatni magát a nagy­világnak. Csák János szerint a fiatalok itthon tartásában az ösztöndíjak mellett a mentoroknak is kiemelkedő a szerepük. Ha látnak követhető pályaívet, az őket is itthon tarthatja. Azt javasolja, hogy az egyetemek szponzorál­janak gimnáziumokat, legyenek gyakorló gimnáziumaik. Azt pedig el kell érni, hogy ciki legyen, ha egy vállalkozásnak nincs honlapja. Ezért mondja, hogy az innováció kultúrájának kell elterjednie.

Greiner István, a MISZ általános elnök­helyettese a Magyar Innovációs Szövetség 2021. évi beszámolójában kiemelte, hogy a tagdíj­befizetések magas aránya azt mutatja, hogy a tagok számára fontos, hogy oda­tartozzanak. A szervezet anyagi helyzete stabil, ami szintén fontos eredmény.

A közgyűlés egy­hangúlag elfogadta az elmúlt évről szóló határozatot, illetve arról is döntöttek, hogy a nehéz gazdasági körülmények miatt a tagdíjat nem emelik.
Az eseményen adták át a szövetség 2021. évi médiadíját. Az elismerést idén a Magyar Mezőgazdaság hetilap kapta.•