Körhíd – 47-es főút, Hódmezővásárhely elkerülő

Mekkora összeg áll rendelkezésre 2018-ban közlekedési célokra, és abból mennyi fordítható közlekedésfejlesztésre?

– Csaknem 1400 milliárd forint a teljes jövő évi keret, ennek több mint fele, 775 milliárd forint fordítható fejlesztésekre, a fennmaradó hányad az üzemeltetésé. A 2018-as büdzsé az ideiben szereplő 1190 milliárd forintnál több forrást biztosít tehát az ágazatnak, így a tavaly bejelentett nagyívű fejlesztési programok végrehajtására rendelkezésre áll a fedezet. Ilyen időintervallumban, ekkora mértékű fejlesztés talán a rendszerváltás óta nem történt, de ennél is fontosabb a tervezhetőség; 2022-ig pontosan látjuk, milyen beruházások fognak befejeződni. Az egyik kiemelt cél a gazdasági fejlődés motorjainak, a vidéki városoknak az el­érhetőbbé, élhetőbbé tétele. A magyar gyorsforgalmi hálózat régiós összevetésben fejlettnek mondható, de számos nagyvárosba még ma is csak kétsávos főúton lehet eljutni. Ezen a helyzeten a települések és vonzáskörzetük gazdasági lehetőségeinek bővítése érdekében változtatnunk kell. A Modern Városok Programban kötött megállapodásokban rendre az első helyen szerepelt a közúti megközelíthetőség javításának igénye. A hálózatba bekapcsolt városok vonzóbb célpontjai lesznek a munkahelyteremtő beruházásoknak. A 2018-as költségvetés tartalmazza a három év alatt elérendő, összesen 30 százalékos bérfejlesztés fedezetét is a MÁV- és Volán-társaságoknál.

A kormány közlekedésfejlesztési terve valamennyi megyeszékhelyet bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba. A két éve meghirdetett, 2500 milliárd forintos program hol tart jelenleg?

– Terveink szerint Magyarország 2022-ig szintet lép a gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége terén, és felzárkózik az európai országok középmezőnyébe. A források felhasználásával a megyei jogú városokat bekötjük a gyorsforgalmi hálózatba, az autópályák elérik majd a határt, magas szintű útcsatlakozásokat létesítünk a ki­emelt gazdasági térségek felé. A kormányhatározatban rögzített projektlista alapján összesen több mint 900 kilométernyi gyorsforgalmi út épül meg 2022-ig. A költségek 55 százalékot meghaladó részét a magyar költségvetés állja.

Idén elkészül az M30-as Tornyosnémeti–országhatár szakasza, 2018 elején megindulnak a munkálatok a Miskolcig még hiányzó közel 57 kilométeren. Épül az M35-ös folytatása Berettyóújfaluig, amely az M4-es szintén kivitelezés alatt álló szakaszával halad tovább Nagyvárad felé.

Az M35-ös folytatása Berettyóújfaluig

E párhuzamos fejlesztésekkel mindkét irányba kiegészül a borsodi és hajdú-bihari megyeszékhelyek között már most teljes hosszban meglévő magas színvonalú közúti kapcsolat. A beruházásokkal a Kelet-Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatait bővítő, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti régióit egymással és a tengeri kikötőkkel összekötő Via Carpatia útvonal magyarországi szakaszai a következő években maradéktalanul kiépülnek. A tervek szerint jövő év elejére zavartalanul megközelíthető lesz Salgótarján a 21-es úton, Eger bekötése is megindult a gyorsforgalmi úthálózatba az M25-össel. Békéscsaba felé már épül az M44-es Tiszakürt és Kondoros között, Kaposvárt és Zalaegerszeget gyorsutakkal tesszük kényelmesebben és biztonságosabban elérhetővé. Az M4-es az M0–Cegléd szakaszon is készül, az építkezés 2019 nyarára befejeződhet.

Az M4-es Üllő–Cegléd szakasza

Magyarországon először 1996-ban ért el egy autópálya, az M1-es az országhatárig. 2017 őszén Ausztria mellett további öt ország – Szlovákia (M15), Románia (M43), Szerbia (M5), Horvátország (M7) és Szlovénia (M70) – felé van a határátlépési pontig tartó gyorsforgalmi útkapcsolatunk. Az elmúlt húsz évben létesült hat gyorsforgalmi határátlépési pont száma a következő öt esztendőben ugyanennyi új sztrádakapcsolat megépítésével megkétszereződhet. Az M15-ös és az M70-es négysávúsításával Budapesttől Rajkáig és Tornyiszentmiklósig is teljes értékűvé válik az autópályás összeköttetés.

Idén 100 milliárd forintos programot indítottak az alacsonyabb rendű úthálózat felújítására. Hány kilométer rekonstrukciójára lesz elég ez a pénz?

– 2010 óta összesen mintegy 4000 kilométernyi útszakaszt újí­tot­tunk fel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásaiban az ország minden részében a főutaktól a 4-5 számjegyű utakig. A kormány 2016-ban elindította a Komplex útfelújítási programot, amelynek keretében 69 milliárd forintos hazai forrásból 562 kilométernyi útszakasz állapota javult.

A program 2017–2018-ban további 100 milliárd forintos keret­összeggel folytatódik. A projektlista véglegesítése folyamatban van, az előzetes kalkulációk szerint e forrásmennyiség hozzávetőleg 850 kilométernyi szakaszt korszerűsítésének költségeit fedezheti. A költségvetési forrásokon túl az uniós társfinanszírozású Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) is hozzájárul a jellemzően alacsonyabb rendű, országos közutak felújításához. A 2016-ban megkötött támogatási szerződések 44 milliárd forintból 403 kilométer útszakasz rekonstrukcióját teszik lehetővé.

A kormány a felújítási programokon kívül egyéb eszközökkel is segíti a hazai közúthálózat szolgáltatási színvonalának növelését. 2020-ig összesen 400 milliárd forintot biztosítunk a költségvetésből az állami közútkezelő üzemeltetési és fenntartási feladatainak ellátására. A mindenkori éves büdzsébe betervezendő kötelezettségvállalás mértéke a tavalyi 60 milliárd forintos szintről öt év alatt 98 milliárd forintra nő. A közúthálózat műszaki állapota a következő időszakban közelít a jogos társadalmi elvárásokhoz, egyre inkább megfelel majd a gazdasági szereplők igényeinek.

A vasútfejlesztésben milyen területek kapnak prioritást?

– A kötött pályás közlekedésre mintegy ezermilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2022-ig. A támogatások lehívása érdekében a magyar kormány ezen a területen is túlvállalást készít elő hazai keretből. A vasútfejlesztésben prioritást kap a transzeurópai törzshálózati (TEN-T) beruházások megvalósítása, de hasonlóan fókuszba kerülnek a fővárosi elővárosi vasúti szolgáltatás javítását segítő fejlesztések és a korszerű gördülőállomány beszerzése.

Mintegy 900 kilométernyi vasúti vonalszakasz átfogó korszerűsítése szerepel a tervekben, köztük a Kelenföld–Százhalombatta–Pusztaszabolcs és a Rákos–Hatvan viszonylatoké.

A Kelenföld–Százhalombatta szakasz korszerűsítése

A közeljövőre tekintve elmondható, hogy elkészül a villamosítás az esztergomi vonalon, jövőre befejezzük a dél-balatoni felújítás második ütemét. Már dolgoznak a kivitelezők Püspökladány és Ebes között is.

A közösségi közlekedésben az előttünk álló években elsődleges cél, hogy a szolgáltatási minőség javításával vonzóbbá tegyük a kínálatot az utasok számára. Szakmailag átgondolt tarifaközösség és országosan egységes elektronikus jegyrendszer kialakítására törekszünk. A helyi és helyközi közforgalmú közlekedés integrációját a többi között intermodális csomópontok létesítésével kell elősegítenünk.

Folyamatosan zajlik a MÁV járműveinek lecserélése…

– A korszerű elővárosi motorvonatok hosszú évek óta a vasút meg­újulásának jelképei és legfontosabb hírvivői. A magyar személyszállító vasúttársaságok világviszonylatban is jelentősnek számító méretű flottát üzemeltetnek az utasok kényelmét szolgáló, környezetbarát, költségkímélő és energiahatékony járművekből. A MÁV-Start már ma is számos vonalon közlekedteti FLIRT motorvonatait, ezeken a viszonylatokon tavaly több mint 56 millió utast szolgált ki. Határozott szándékunk, hogy 2020-ra a főváros teljes elővárosi forgalmát ezekkel a járművekkel lássuk el. E területen új korszakhatárhoz érünk 2019-ben, amikor a megkötött szerződés alapján leszállítandó első emeletes motorvonatok forgalomba állnak majd a Vác–Szob és Cegléd–Szolnok vonalakon.

A teljes magyarországi közlekedésben a közösségi közlekedés aránya jelenleg meghaladja a 30 százalékot. A kormány miképp támogatja a közösségi közlekedés minőségi fejlődését, hogy továbbra is megfelelő alternatíva legyen az egyéni közlekedéssel szemben?

– Miután a közlekedés okozza a szén-dioxid-kibocsátás 24 százalékát Európában, ezért fontos feladat csökkenteni a légszennyezés mértékét. Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a kontinensen Magyarországon a legmagasabb a tömegközlekedést használók aránya. Ennek ellenére nem dőlhetünk hátra, a szolgáltatási színvonal folyamatos fejlesztése mellett a hatékony és eredményes szemléletformálás segítheti leginkább a környezetkímélő közlekedési módok térnyerését. A 2010-ben súlyos válsághelyzetben lévő közösségi közlekedést komoly erőfeszítések árán növeke­dési pályára állítottuk. A nemzeti vasúttársaság adósságállományát az idei év végére a 300 milliárdos csúcsérték hatodára csökkentjük. A szolgáltatók tíz évre szóló személyszállítási és pályaműködtetési közszolgáltatási szerződések alapján látják el feladataikat. A társaságok erőforrásai nem forgácsolódnak el a túlélésért folytatott küzdelemben, van tere a távlatos tervezésnek. Az egyik legkomolyabb kihívás itt is, mint számos más ágazatban, a képzett munkaerő megtartása, a szakmai utánpótlás biztosítása.

Tavasszal döntés született arról, hogy az olimpiai pályázat visszavonása ellenére megvalósulnak az ötkarikás játékokra tervezett fejlesztések. Eldőltek már a ferihegyi repülőtér kötött pályás kapcsolatával összefüggésben a koncepcionális kérdések?

– A kormány tavaly decemberben határozatban rendelte el a Buda­pest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közvetlen kötött pályás kapcsolatának előkészítését. A döntés értelmében Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeres hosszban új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2. terminálon átmenő vasútállomás épül. A fejlesztés nemcsak a főváros irányából, hanem a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is lehetővé teszi majd a légikikötő gyors és kényelmes megközelítését. Az előkészítés uniós forrásokból valósul meg, a vasúthatósági létesítési engedély megszerzése még idén várható. A kivitelezés finanszírozásáról és ütemezéséről a kormány még ebben az évben dönthet.

Szeptember közepén kétoldalú találkozón tekintették át Viktor Stromčekkel, a szlovák Közlekedési és Építésügyi Minisztérium államtitkárával a határvonalat érintő közlekedési kapcsolatok fejlesztési terveit. Ennek legfőbb eleme az új komáromi híd. Mikor kezdődhetnek meg a munkálatok?

– A tervezett híd a komáromi vasúti összekötő hídtól 170 méterre nyugatra épül meg, elkerülve mindkét Komárom belvárosát. Az új közúti híd megépítése után a teherforgalom az M1-es autópályától a települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt, így jelentősen mérséklődik a lakott területek zaj- és környezeti terhelése, gyorsabbá és biztonságosabbá válik az átkelés. A beruházás még idén megkezdődik, és 2020-ra befejeződik.

A következő években számos további beruházás javítja a két ország közlekedési kapcsolatait, a Felvidék elérhetőségét. Az M15-ös és az M30-as már említett fejlesztésein kívül a szlovák kollégákkal megállapodtunk abban is, hogy szakértői egyeztetéseket kezdünk az M2-es határcsatlakozási pontjának kijelöléséről. A gyorsforgalmi út Budapest–Vác szakaszán már dolgoznak a kivitelezők, a folytatás előkészítése is zajlik.

Az M2-es Budapest–Vác gyorsforgalmi út fejlesztése

A magyar és szlovák vasúttársaságok korábban megállapodtak abban, hogy a decemberi menetrendváltástól járatokat közleked­tetnek Hegyeshalom–Rajka és Pozsony-Ligetfalu között. A szeptem­beri találkozón támogattuk a további egyeztetéseket a közvetlen Győr–Pozsony viszonylat újraindításának lehetőségéről. Javaslatként merült fel, hogy a két fővároson át Prágába tartó szerelvények a Keleti helyett a Nyugati pályaudvarról induljanak, ezzel 15 perccel csökkenhetne a menetidő.

Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a kerékpárutak hossza itthon. Ezzel párhuzamosan emelkedett a biciklizők száma is? Milyen további fejlesztések várhatók ezen a területen?

– Az európai lakosság 7-8 százaléka használja fő közlekedési eszközként a kerékpárt, a kerékpározók aránya Európában Hollandiában a legmagasabb, őket követi Dánia, és büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország a harmadik. A jövő évi költségvetésben 11 milliárd forint áll rendelkezésre a kerékpáros úthálózat bővítésére, amely ­az uniós forrásokkal kiegészülve elérheti a 15-20 milliárd forintot. 2020-ig mintegy 70 milliárd forint uniós és 36 milliárd forint hazai forrás hasznosulhat hivatásforgalmi és turisztikai célú kerékpárutak fejlesztésére. A hazai keretből mintegy 2330 kilométeren történik beavatkozás (új út építése, felújítás, kijelölés).

Nyíregyháza–Tokaj kerékpárút

Az uniós forrásból megvalósult fejlesztések összes hossza még nem ismert, az összegből várhatóan száznál is több település részesül, jelenleg a projektek előkészítése van folyamatban. A kormány a következő években fokozott figyelmet fordít a már meglévő hálózat fenntartására. A kapcsolódó jogszabályi előírások megváltoztatása után, várhatóan 2017 végéig az országos törzshálózathoz tartozó és fő­utak menti külterületi kerékpárutak üzemeltetését a fejlesztési tárcával kötendő támogatási szerződés alapján egységesen az országos közútkezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi majd.•