Már több mint két éve, 2019 őszén került át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz a felsőoktatás irányítása. Ez a változás elsősorban csak minisztériumok közötti feladat­átcsoportosítás­nak számított, vagy más szemlélettel is fordultak az egyetemi világ felé?

– A kormány kiemelt célja a gazdaság és a társadalom verseny­képességének erősítése, ezért döntött a piacvezérelt innováció, a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás és a megújuló szakképzés egymáshoz szervesen kapcsolódó, komplex rendszerének a kialakításáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban egy hosszú, nyolcéves folyamat zárult le, aminek eredményeként megújult a teljes magyar felsőoktatási rendszer. Nagy szükség volt erre az átalakításra, ugyanis a világméretű kihívásokra válaszolni képes felsőoktatási rendszer kialakítása és működtetése szavatolja elsősorban Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességét a jövőben.

Az elmúlt időszakban megoszlottak a vélemények arról, hogy a diplomások száma alacsony vagy éppen magas Magyarországon. Európai összehasonlításban hogy állunk e tekintetben?

– A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az uniós átlag közelében van. Azonban a legfontosabb, hogy ne csak a mennyiséget, a minőséget is szem előtt tartsuk. Az új egyetemi struktúrákban a fiatalok a gazdaság igényeihez közelebb álló, versenyképesebb tudást szerezhetnek, ami a biztos megélhetés záloga.

A modellváltást követően, tavaly több vagy kevesebb diák jelentkezett a felsőoktatásba, mint 2019-ben?

– A magyar fiatalokban megvan a tudásszomj és a továbbtanulási szándék, hiszen 2021-ben 11 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint két évvel ezelőtt. A mintegy 110 ezer jelentkező közül 82 ezren nyertek felvételt, közel nyolcvan százalékuk pedig államilag támogatott formában kezdhette meg felsőfokú tanulmányait.

Mekkora a külföldi hallgatók száma, és hogyan változott ez az elmúlt években?

– Az országhatáron túlról nézve is egyre vonzóbbak a hazai felsőoktatási intézmények. A Fokozatváltás a felsőoktatásban nevet viselő stratégia kiemelt célként kezeli a magyar egyetemek nemzetközi szerepének, kapcsolatainak megerősítését. A külföldi hallgatók száma a 2013-as 23 ezer főhöz képest már a tavaly zárult tanévben megközelítette a 2023-ra előirányzott 40 ezret.

Már 2014-ben, az Ön által említett kormányzati stratégia is azt mutatta be, hogy komoly változásokra van szükség ezen a területen. Milyen előzetes lépéseket kellett ahhoz megtenni, hogy a modellváltást elindíthassák?

– Amikor megszületett a stratégia, valóban felsoroltuk, milyen típusú problémákat látunk, és hogy mi lenne rájuk a megoldás. Röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy változást szerettünk volna elérni a külföldi példák felhasználásával, a nemzetköziesítés­sel, az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámít­ható­sá­gának megteremté­sével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség növelésével. Majd a két évvel későbbi, felül­vizsgált változatban már azt is leírtuk: az egyetemek­­nek nem biztos, hogy az állami fenntartás a jó irány. Megnéztük a többi között Ausztriát és Német­országot, ahol lényegesen függetlenebb a működés. Elsőként azonban meg akartuk érteni a felső­oktatás működését, mondván, csak ezután következhet az alapos strukturális változás.

Innovációs parkká alakul a győri gyár

Négyezer négyzetméter alapterületű tudományos és innovációs parkot hoz létre a Széchenyi István Egyetem a volt Győri Keksz- és Ostyagyár kockaépületében; a beruházást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 6,7 milliárd forintos támogatásból valósítják meg.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Palkovics László a fejlesztés első ütemének alapkőletételén mondott beszédében kiemelte, a kormány létrehozott egy 2700 milliárd forintos fejlesztési programot a magyar felsőoktatás fejlesztésére, amelynek egyik alapvető célja az, hogy az egyetemeket bekapcsolják a gazdasági környezetbe. Elmondta, hogy ennek az eszközei a tudományos és innovációs parkok, amelyek megteremtik a kapcsolatot a felsőoktatási és a gazdasági szereplők között. A győri egyetem két ilyen science parkot is működtet, a győri mellett egyet Zala­egerszegen. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a felsőoktatási intézmény Mosonmagyaróváron is kialakít egyet a közeljövőben az élelmiszer-gazdasági technoló­giához kapcsolódva. Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy az egyetem lassan, ugyanakkor biztosan kezdett el építkezni évekkel ezelőtt, amikor a műszaki területen erősített. Azóta átvette a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar működtetését; Zalaegerszegen, a Zalazone tesztpálya mellett építi a campust, Budapesten felnőttképzési központot működtet, és az elsők között fogadta el a működésistruktúra-váltást – emelt ki több fontos elemet a folyamatból a miniszter. A győri tudományos és innovációs park az egyetem, a kutatóintézetek és technológiaorientált vállalatok együttműködésének ösztönzésével segíti Győr és a nyugat-magyarországi kiemelt gazdasági övezet pozicionálását a tudásalapú gazdaságban. Serkenti az egyetem és a vállalkozások közötti kommunikációt, spin-off és startup vállalatok létrehozását, a technológia-transzfert, a gyakorlatorientált képzést, elősegítve a piacvezérelt kutatásokat.

A modellváltás versenyképesebbé teszi a magyar egyetemeket?

– A modellváltás lehetőséget teremt az eddiginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet kialakulásához, amely magával hozza a képzési színvonal emelkedését is. Az alapítványi modellben való működés helyességét mutatja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen a 28 ezer egyetem közül a legjobb tíz egyetemből hét alapítványi formában működik.

Eddig 21 egyetemet szervezett ki az állam alapítványi fenntartásba. Milyen elvárásokat fogalmaztak meg az új struktúrában működő intézményekkel szemben?

– A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiség­képzés és a gazdaság­fejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és az ország verseny­képességének növeléséhez.

Jelenleg 21 kuratóriumi elnök és több mint száz kuratóriumi tag felel az oktatási és kutatási teljesítmény javításáért. Mitől lehet ez a struktúra sikeresebb, mintha az állam felelne a területért?

– Az alapítványok tagjai szakterületük kiváló ismerői, akik tapasztalatukkal hozzájárulhatnak az intézmények korszerűsítéséhez és nemzetközi elismertségéhez. A kuratóriumokban fontos a tagok személyes elköteleződése az intézmény és környezete iránt, függetlenül attól, hogy politikusról vagy tudós emberről van szó. Érdemes megnézni, Varga Judit mennyi energiát fektet a Miskolci Egyetem jövőjébe, és ezt nem igazságügy-miniszterként teszi, hanem a városhoz és az egyetemhez kötődő személyként.

Milyen szerepe lesz az államnak a jövőben felsőoktatás területén?

– Az egyetemek kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, nélkülözhetetlen katalizátorai a fenntartható növekedésnek, az innovációs teljesítmény fokozásának, a tudásalapú gazdaság kialakításának. Új fenntartói és finanszírozási modelljük a magyar hagyományokra és adottságokra tekintettel az állami szerepvállalást megőrizve teremt lehetőséget a magánintézményi működés rugalmasabb kereteinek kiaknázására. A nemzetközi példák alapján az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekben idén szeptembertől a hazai hallgatók több mint 70 százaléka, 180 ezer egyetemista tanul. Az új modellben biztos és kiszámítható finanszírozási rendszer jön létre, amely 25 éves keretmegállapodásokon és hatéves közfeladat-finanszí­ro­zási szerződéseken alapul. Az osztrák mintára kidolgozott meg­oldás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve, az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg. Az új, teljesítményalapú, háromlábú finanszírozás biztosítja az egyetemen keresztül történő közfeladat-ellátást, növeli az intézmény tudományos teljesítményét, és az alapvető működés fenntartása mellett fejlődési pályára állítja azt.

Elsőként a Corvinus Egyetemen valósult meg a modellváltás. Az eredményeken már látszik, hogy ott kezdődött meg ez a folyamat?

– Egyértelműen pozitív elmozdulást tapasztalunk! 2021-ben 27, illetve 39 százalékkal nőtt azoknak a jelentkezőknek a száma, akik elsőként a Corvinus alap-, illetve mesterképzéseit jelölték meg.

Tavaly hány milliárd forint volt a hazai felsőoktatásra szánt keret? Idén mennyi jut erre a területre, és mi várható az elkövetkező években?

– Az egyetemeket a valaha volt legnagyobb mértékű képzési és kutatási fejlesztésekkel segítjük hozzá a közös célok eléréséhez. A kormány a 2010 előtti ráfordításokhoz képest mára megkétszerezte a felsőoktatási és kutatás-fejlesztési főösszegeket. 2022-ben összesen több mint 1000 milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban. A kormány a következő években kész finanszírozni az intézmények által előterjesztett mintegy 2700 milliárd forintos fejlesztési igény maradéktalan megvalósítását. A bruttó nemzeti össztermék mintegy két százalékára rúgó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az uniós tagállamok átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint a duplája. Magyarországon még sosem állt ekkora összeg a felsőoktatás rendelkezésére.

A meghirdetett felsőoktatási kollégiumfejlesz­tési terv mekkora költségvetéssel indult, és milyen célokat fogalmaztak meg benne?

– A fejlesztések célja, hogy a hallgatók modern körülmények között, korszerű képzésben vehessenek részt. Az Országos Kollégium­fejlesztési Stratégia keretében minden évben egymilliárd forint támogatást kap a kollégiumok felújítása, korszerűsítése, és komplex campus­fejlesztések keretében is újultak meg, épültek fel kollégiumok. Az intézmények gazdálkodási helyzetét a bal­ol­dali kormányok terhes örökségeként nagyban meg­nehezí­tet­ték az elhibázott, pazarló PPP-finanszíro­zásban meg­épített léte­sít­mé­nyek költségei.

Jelenleg 52 ezer kollégiumi férőhely áll a hallgatók rendelkezésére, ezzel a kollégiumba jelentkezők több mint négyötödének biztosított a szállása. A 2017-ben létrejött 220 milliárd forint keretösszegű országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési terv is látványos eredménye­ket hozott főként vidéken, idén szeptemberben így már mintegy nyolcezer diák költözhet felújított kollégiumba. Jelentős segítség a felső­oktatási intézmények gazdálkodá­sában, hogy mindegyikük mentesül az épület­fejlesztéseik­hez a baloldali kormányok által 2010 előtt megkötött, hátrányos finanszírozási konstrukciók tetemes adósságterhei alól. A 2021-ben lezárult folyamat végére mintegy 50 kiváltás történt meg, összesen közel 150 milliárd forint értékben.

Fókuszban a tudomány: átadták a Science Park Szeged első létesítményét

Január 11-én ünnepélyes keretek között adták át az ELI ALPS Lézeres Kutatóköz­pont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként a Szegedi Tudomány­egyetem Inkubátorházát, amely a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Mole­cular Medicine; HCEMM) szék­helyeként működik a jövőben.

Az Inkubátorház felújításával első nagy mérföldkövéhez ért a Science Park Szeged projekt. Palkovics László az ünnepségen arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szakemberek munkáját a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. Hozzátette: a pandémia idején a kormány komoly erőfeszítéseket tett a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megőrzé­sére, aminek köszönhetően a legnehezebb időkben 1500 cég tartotta meg a kutatóit. A tárcavezető kitért arra is, hogy Magyarországon a kutatói létszám a 2010-es 31 ezerről tavaly 60 ezerre emelkedett, országszerte pedig 14 tudományos inno­vációs parkot alakítanak ki, ezek egyike a Science Park Szeged. Az átadón az In­no­vációs és Technológiai Minisztérium együttműködési megállapodást kötött az Európai Molekuláris Biológiai Laborató­riummal (EMBL). Ezzel kapcsolatban a miniszter megemlítette, hogy hazánk 2017 óta tagja az EMBL-hálózatnak, azóta a kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a magyar kutatók részesei lehessenek a nemzetközi szervezet munkájának.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese elmondta, hogy az Európai Unió azért indította út­jára a Widening programokat, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik, hogy az európai uniós intézmények és a hazaiak együtt, egy program keretében működve emeljék majd magasabb szintre a kutatás-fejlesztést és az innovációt.

A HCEMM kutatói az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak. Kutatásaik elsősor­ban az immun-gyulladásos betegségekre, a szív- és érrendszeri betegségekre, a genomikai instabilitásra, a rákkutatásra, valamint a fertőző betegségekre fókuszál­nak. A mai napig közel 150 cikket pub­li­káltak a HCEMM kutatói tudományos szak­la­pok­ban, és több szabadalmat nyújtottak be a tevékenységükhöz kapcsoló­dóan. Dr. Christoph Sensen, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ ügyvezető igazgatója a HCEMM céljairól szólva kifejtette, olyan diagnosztikai módszerek és kezelési lehetőségek megvalósítására törekednek, amelyek javítják az életminőséget, és egyúttal hozzájárulnak az egészségügyi költségek csökkentéséhez is. A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ az elmúlt években folyamatosan fejlődött, megszerezve a Nemzeti Laboratóriumi státuszt, 2021 végén pedig a Kiváló Kutatási Infrastruktúrák közé is bekerült. A központ meghatározó szereplője lesz a nemzetközi kutatásoknak a jövőben, ez pedig új dimenziókat nyit a biotechnológiai szolgáltatóipar betelepülésének is. A Science Park Szeged fejlesztésének következő lépése az elektromobilitás korszakának kihívásaira fókuszáló Járműipari Kompetencia Központ épületé­nek kialakítása lesz.

Miképp alakultak az oktatói bérek az elmúlt években? Az életpályamodell milyen stabilitást tud majd adni a felsőoktatásban dolgozóknak?

– Négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány 27 százalékos béremelési programja. Tavaly ősszel és idén januárban, két lépcsőben újabb több mint 30 százalékkal növekszik az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresete is. A magyar egyetemek tovább javuló versenyképességéhez, a magas színvonalú, korszerű képzések érdekében elengedhetetlen az oktatók, munkatársak anyagi megbecsültsége. A kormány csak 2022-ben összesen mintegy 64 milliárd forintnyi forrást biztosít a béremelések fedezetéül.

Hogy állnak a hazai felsőoktatási intézmények a legfrissebb egyetemi rangsorokban? Érzékelhető előrelépés az elmúlt évekhez képest?

– Nemzetközi szinten is egyre vonzóbb a magyar felsőoktatás. A tavalyi kilenc helyett már tizenegy magyar egyetem szerepel a Times Higher Education 2022-es világrangsorában. Ezen a világ száz országának legjobb 1600 egyetemét vizsgáló ranglistán a Semmelweis Egyetem az igen előkelő 277. helyen áll, hatalmasat lépve előre a tavalyi 426. helyről. Ezzel az idén modellt váltó budapesti orvosi egyetem érte el a második legnagyobb helyezés­javulást az európai egyetemek közül, ami tovább növeli a külföldi hallgatók eddig is meglévő érdeklődé­sét az intézmény iránt. Van még mire büszkének lenni, hiszen az eddig is jó helyezést elérő magyar egyetemek köre két modell­váltáson átesett egyetemmel, az Óbudai Egyetemmel és a Pannon Egyetemmel bővült.

Személy szerint mit vár a modellválltástól 2025-re? Miben fog előrelépni elsősorban a magyar felső­oktatás?

– Az egyetemeken versenyképes tudást kell adni, amellyel a fiatalok boldogulnak a munkaerőpiacon, a másik oldalon pedig a vállalkozások az egyetemek innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységéből tudnak profitálni. Emellett rögzítettük, hogy újra kell gondolni az irányítást, eszerint haladunk előre azóta folyamatosan. A történelmi léptékű fejlesztések esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen. Az egyetemeink nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével regionális tudásközponttá válhatnak.•