Tudományos Világfórum Budapesten
A fórumot Áder János köztársasági elnök és Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. A jelenlévőket António Guterres ENSZ-főtitkár üzenetben köszöntötte. A négynapos eseményen a Világfórumot útjára indító, 1999-ben szintén Budapesten tartott Tudományos Világkonferencia 20. évfordulójáról is megemlékeztek.
Áder János (balra) és Lovász László beszédet mond a Tudomány Világfóruma megnyitóján a Müpában (Forrás: MTI/Illyés Tibor)Húsz éve a tudomány szerepét, felelősségét és a kutatás etikai kérdéseit is elemezték a magyar fővárosban. E felvetések jelentősége azóta sem csökkent. Az eltelt időszak elképesztő technológiai fejlődése, a géntechnológia vagy a mesterséges intelligencia kutatásának előretörése miatt a WSF vezető testülete a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálatát választotta az idei Tudományos Világfórum fő kérdésének. Az infokommunikációs forradalomnak köszönhetően villámgyorsan terjedő, a szakmai alapokat gyakran mellőző személyes vélemények, tévhitek ugyanis komoly kihívás elé állítják mind a tudományos élet szereplőit, mind a tudományos kérdésekben tájékozódni kívánó közvéleményt, valamint a szakpolitikai döntéshozókat. A résztvevők egyebek mellett arra kerestek választ, hogy melyek a legfőbb célok, amelyeket meg kell valósítaniuk a kormányoknak ahhoz, hogy Földünk a 2030-as években is élhető legyen. Mi a tudomány etikai felelőssége, és miként befolyásolta ezt az elmúlt évtizedekben végbement, elképesztő mértékű technológiai fejlődés? Hogyan enyhíthetők a globális felmelegedés következményei? Mi a tudomány felelőssége a humángenom-szerkesztés területén? Milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak, milyen elvek alapján lehet megosztani az alapkutatásra és az innovációra fordítandó forrásokat? Milyen tudományetikai kérdések merülnek fel a reprodukálhatóság és a publikációs lehetőségek terén?
Ezeket a kihívásokat és a rájuk adott lehetséges válaszokat a világ számos országából érkezett vezető tudós, szakpolitikus, valamint a tudománydiplomáciai szervezetek képviselői tárgyalták hat plenáris és összesen közel harminc különféle szekcióban. A legnagyobb európai és nemzetközi tudományos világszervezetek mellett a Magyar Tudományos Akadémia is több szekciót szervezett. Az egyiket a fenntartható mezőgazdaság témakörében, melyen a trópusi őserdők visszaszorulásának klimatikus vizsgálatával foglalkozó Paulo Artaxo, a brazil University of São Paulo professzora adott elő. A másik MTA-szekcióban kiemelkedő csillagászokból álló panel mutatta be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit Kiss L. László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának szervezésében.
A következő Tudomány Világfórumot Dél-Afrikában, 2021-ben rendezik meg.•
