Az atomenergia szerepe – mint energiatermelő erőforrás, mint központi elem napjaink egészségügyi ellátásában, a kutatás-fejlesztés és az oktatás területein – meg­kérdőjelezhe­tet­len, széles körű alkalmazása várhatóan tovább fog növekedni. Mindezek azt támasztják alá, hogy az e területen szabályozást végző és felügyeletet ellátó szervezetek kompetenciá­ját, hatáskörét és jogköreit hozzá kell igazítani a jelen és a jövő új kihívásaihoz.

Ez a folyamat ment végbe az elmúlt években Magyarországon, és ennek során az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) új hatásköröket kapott, feladatainak száma nagymértékben nőtt. Mára az OAH több mint 4000 engedélyest felügyel, közel 1500 engedélyt bocsát ki, és több mint 1000 helyszíni ellen­őrzést végez évente.

Az OAH feladata a nukleáris biztonság és védettség garantá­lása, a biztosítéki rendszer felügyelete.

Az új feladatok közül a legjelentőseb­bek közé tartozik a radio­aktív­hulladék-tárolók felügyelete 2014-től, valamint az építésügyi hatósági feladatok ellátása a nukleáris létesítmé­nyek biztonsági övezetén belül 2016-tól.

Az engedélyesek számának radikális emelkedését hozta, hogy 2016-ban a sugár­védelem területe is az OAH-hoz került. Ennek következtében a korábbi négy „nagy” engedélyes (a Paksi Atomerőmű, a Kiégett Kazetták Átmenti Tárolója, a Budapesti Kutató­reaktor, valamint a BME Nukleáris Technikai Intézet területén található Oktató­reaktor) mellett megjelent 4000 kisebb engedélyes (ipari és egészségügyi intéz­mények), és ezzel pár­huzamo­san évente 1300 engedély­kérelem is érkezett a hatósághoz. Össze­tett hatósági engedélye­zési-ellen­őrzési-bejelentési rendszert kellett tehát kiépíteni, továbbá országos szintű ellenőrzési rendszert kellett létrehozni területi ellenőrökkel.

Az új feladatok ellátása érdekében a szervezet létszáma az évek során 80 főről több mint 210-re nőtt. Ugyanakkor a magasan szakképzett munkaerő-felvétel és -megtartás szem­pontjából kihívást jelentett a munkaerőpiaci viszonyokhoz való igazodás, valamint a további feladatok jelentős mértékű növekedése volt előre jelezhető (leginkább az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódóan).

Az új feladatok közül a legjelentősebb a radioaktívhulladék-tárolók felügyelete, valamint az építésügyi hatósági feladatok ellátása a nukleáris létesítmények biztonsági övezetén belül. (Forrás: RHK)

A növekvő feladatok mellett figyelmet kell fordítani a keretrendszerre, amelybe a hatóság illeszkedik. Tekintettel a terület összetettségére, az atomenergia alkalmazása és a hatósági felügyelet gyakorlata szigorú hazai és nemzetközi követelmények, ajánlások alapján jött létre, és ez a tudomány és a technológia fejlődésével folyamatosan csiszolódik. Vagyis a mindennapos kihívásokra úgy kell választ adni, hogy azok a jogi és műszaki keret­rendszerbe maximálisan illeszkedjenek.

Az OAH esetében a megoldások keresését befolyásoló fő sarokpontok az alábbiak voltak:

• növekvő feladatok mellett a hatékony működés biztosítása, hatás- és felelősségi körök egyértelmű meg­határozása;
• az európai uniós jogi kereteknek való megfelelés továbbra is biztosított legyen;
• a korábbi hatósági szervezet keretei között elért szakmai eredmények, jógyakorlatok megőrzése;
• a Hivatal munkaerőpiaci versenyképességének javítása.

Mindezek alapján a jogalkotó arra a döntésre jutott, hogy szükséges az OAH jogállásának megváltoztatása, és ennek eredményeként 2022. január 1-jétől különleges jogállású szervvé alakult, élére elnök került, Kádár Andrea Beatrix személyében. Ezáltal az OAH legmagasabb szintű felügyeletét az Országgyűlés biztosítja, így olyan szervezetek közé került, mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Gazdasági Verseny­hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vagy a Szabályo­zott Tevékenysé­gek Felügyeleti Hatósága.

Az átalakulás garantálja az OAH gazdálkodásá­nak és működésének függetlenségét. A szervezet alaplétszámát, szervezeti struktúráját az OAH elnöke határozza meg, illetve módosít­hatja a rendelkezésére álló költség­vetési források és a feladatok figyelembe­vételével. A juttatások új rendszere lehetővé teszi, hogy a munkaerő­piacon verseny­képes és vonzó feltételeket kínáljon az OAH, erősödjön a szervezet munkaerő-megtartó képessége, továbbá azt is, hogy könnyebb legyen magasan képzett szak­embereket felvenni.

Az OAH-nak ez év májusától jogalkotási feladatai is vannak, elnöki rendeletté alakulnak a szakterületet meghatározó jogszabályok, a többi között a nukleáris és tároló biztonsági szabályzatok, az ionizáló sugárzás elleni védelemről szóló jogszabály, valamint a szakma­gyakorlás szabályairól szóló rendelet.

Az átalakulás ötvözi a korábbi szervezeti felépítésből adódó előnyöket, kialakított az új jogállás biztosította lehetőségekkel. Ezáltal egy erős, gyors és hatékony szabályozó­­hatóság jön létre, mely megfelelő kompetenciával, erő­forrásokkal, valamint önállósággal látja el feladatait, megőrizve korábbi szigorú szakmai függetlenségét.

A nukleáris biztonság, védettség, sugár­védelem, a biztonsági kultúra magas szinten tartása, a jövő szakember-utánpótlása érdekében az OAH fontosnak tartja, hogy a hatósági feladatok mellett innovatív tudás­központként működjön, és a maga eszközeivel teret biztosítson a tudományos eszmecserének, az eredmények megosztásának és hasznosulásának. A hatósági munkához kapcsolódóan – ahogy eddig is – a jövőben is számít az OAH a háttér­támogató intézmények szakértelmére.

A korábbi eredmények, jógyakorlatok között mindenképpen meg kell említeni a – pandémiás helyzet alakulása miatt tavaly elmaradt, de – korábban évente megrendezett, a kutatási eredmények és a szakterületek fejlődési irányainak széles körű bemutatására létrejött TSO-szemináriumot, mely a tervek szerint idén, a jubileumi 15. alkalommal ismét lehetősé­get biztosít az iparági szakértők számára szakmai beszélgetésekre, előadások közötti a tapasztalatcserére.•