Városaink mai képe a 20. századi urbanizáció eredménye. Nem Veszprém az egyetlen város a 21. század elején, amely középváros létére nagyvárosi problémákkal néz szembe. A konferencia célja olyan városfejlesztési stratégiák, szempontok bemutatása volt, amelyek válaszokat, eszközöket adnak mindennapi problémákra, és hosszú távú stratégiaként kiutat jelenthetnek a városok társadalmi, közlekedési, ingatlanfejlesztési, örökségkezelési és technológiai zsákutcáiból. Ennek megfelelően az előadók egy-egy fejezetet tártak fel a városokat érintő kortárs kihívásokkal kapcsolatban, eszközöket is bemutatva ezek kezelésére.

Porga Gyula polgármester köszöntője után a konferencia fővédnöke, Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa nyitotta meg a rendezvényt.

Elsőként Jan Gehl dán építész, várostervező, az elmúlt negyven év várostervezésének kiemelkedő alakja osztotta meg tapasztalatait az élhetőbb városok kialakításának lehetőségeiről, számos példával illusztrálva nyitó előadását New Yorktól Moszkváig.

Jan Gehl (Fotók: Máté Albert)

Az elmúlt években a közösségi részvétel átalakulásának vagyunk tanúi. Polyák Levente várostervező, közösségszervező előadásában a közösségek aktív „város­csinálásának” néhány európai tendenciá­ján keresztül mutatta be a részvétel új formáit.

A digitalizációnak köszönhetően ma adatok tömkelege keletkezik városi környezetben, és ott is hasznosul. Szemerey Samu építész, városépítész előadásában két alapvető kérdést járt körül: hogyan tudják ezt az értéket hasznosítani a városok? És: milyen hatással van ez a folyamat az európai városok évszázados politikai, gazdasági és kulturális modelljeire?

A városi környezet bizonyos elemeit vagy elemcsoportjait nem csupán tárgyi mivoltukban, hanem az általuk megjelenített szellemi örökség jelentősége okán is érdemes lehet védeni. A szabályozásban, a kezelési gyakorlatban és az értékközvetítés terén gyakran nem sikerül ezt a kettős szemléletet követni. Bőczén Árpád építész, kulturális örökségmenedzser arra adta meg a választ, mik lehetnek ennek az okai? Mely jellemzők képviselhetnek értéket egy adott városi tájban?

Jelinek Csaba városszociológus előadása az urbanizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek és az ezekre adott (vagy adható) köz­politikai válaszok viszonyát mutatta be néhány magyar és külföldi példán. Véleménye szerint a városi társadalom külön­böző csoportjainak eltérő igényeire helyezett nagyobb hangsúly nemcsak élhetőbb és fenntarthatóbb városokhoz vezetne, hanem tágabban egy hatékonyabban működő, kevésbé megosztott társadalomhoz.

A városi mobilitás világában az okosmegoldások, a technológia, az utasközpontúbb és tervezhetőbb szolgáltatások mind az élhetőbb városi környezetet és a használók elégedettségét célozzák. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a mindennapi közlekedésünk a városi élet szerethető része legyen? Ekés András mobilitás-szakértő előadása egyebek között e kérdésekre kereste a választ.

Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros előadása a Veszprém építészeti arculatát meghatározó rendezési terveket tekintette át az 1950-es évektől a rendszerváltásig. Megvilágította, a mindenkori várospolitika egyik központi, konfrontálódásra lehetőséget adó témája volt a városkép, a város arculatának megjelenése, a város imázsának formálása.

Veszprém történetében a múlt század hetvenes évei a dinamikus népességszám-növekedést jelentették. Egyúttal kísérlet volt a város térszerkezetének és szociális összetételének átrendezésére, arculatának megváltoztatására, mely ma is meghatározó, bár csak részben valósult meg. Saád József szociológus egy negyven évvel ezelőtt végzett szociológiai kutatás felidézésével ezt az ellenmondásokkal terhelt város- és társadalompolitikai kísérletet ismertette.•