2011. szeptember 13.

Szerző:
Haraszimovics Gabriella

Vizeink védelmében

A Vértesaljai Vízi Társulat fő célja, hogy az érdekeltségi területein jelentkező helyi közcélú vízrendezési, vízkár-elhárítási, vízpótlási, talajvédelmi feladatok szervezését, koordinálásának ellenőrzését, továbbá érdekeltségi területén a helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatok szervezését hatékonyan és tagjai igényeinek figyelembe­vételével végezze el. Tevékenysége a közfeladatok szervezése mellett kiterjed a vizek és vízi létesítmények működtetésének szervezésére, koordinálására és ellenőrzésére.


Történelmi visszatekintés

A Vértesaljai Vízi Társulat igen nagy múltra tekint vissza, hiszen két jogelőd társulat egybeolvadásával alakult 1976. március 31-én. Az egyesülést az 1966. augusztus 4-én alakult Mórvidéki Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat és az 1968. augusztus 30-án létrejött Válvölgyi Vízi Társulat alkotja.
A társulat tagjai az érdekeltség területén ingatlannal rendelkező tulajdonosok vagy bérlők. A 3521 tag közül 2853 magánszemély, 250 jogi személy, 48 önkormányzat (Mór és térsége, Székesfehérvár és térsége, Velence és térsége, Bicske és térsége, valamint Martonvásár és térsége), illetve 370 egyéb tag.
A Vértesaljai Vízi Társulat érdekeltségi területe 154 207 hektár, a Velencei-tó északi vízgyűjtő területétől, Székesfehérvár közigazgatási területétől egészen Fejér megye északi határáig, valamint a Gaja vízgyűjtőjétől a Szent László-vízfolyás északi vízgyűjtőjének megyehatáráig, Csabditól Martonvásárig terjed.

Vereb–Pázmándi-vízfolyás hordalékfogó, záportározó építése

Feladatok és célok

A Vértesaljai Vízi Társulat egyik legfontosabb feladata az érdekeltségi területén található 129 állami és egyéb tulajdonú közcélú vízfolyás üzemeltetési engedélyben meghatározott feladatainak elvégzése. A társulat kezelésében lévő közcélú vízfolyás hossza 458 kilométer. Ezenkívül az üzemeltetésre átvett 26 kilométer hosszú állami tulajdonú vízfolyás fenntartása is a megbízatásuk. A működési ideje alatt a vízi társulat ezen a területen a vízgazdálkodás egyik meghatározó szereplője. Az évek alatt az egyesülés számos meliorációs, vízrendezési, jókarba-helyezési munkát végzett, amellyel a mezőgazdasági termelésben érintettek termelékenységét segítve, vízkár-elhárítási szempontból a veszélyeztetettséget szüntették meg. Az elmúlt 45 év alatt számos olyan beruházásra került sor, amelyre a mai napig büszkék lehetnek a társulás tagjai, véli Czachesz Gábor igazgató, aki azt is elmondta, hogy ezeknek a beruházásoknak a finanszírozását állami pályázati és egyéb forrásból tudták megvalósítani. A munkák között érdemes és fontos megemlíteni a Sukoró–Csöntör-hegyi vízrendezést, a móri és egyéb helyi meliorációkat, számos vízfolyás jókarba helyezését. A beruházás mellett az egyik legalapvetőbb feladat a már elkészült művek fenntartása. Kiemelten fontos, hogy amit már megvalósítottak, azt jól és hatékonyan tudják üzemeltetni. Sajnos a fenntartásra is egyre kevesebb pénz jut.

A Súri-vízfolyás rekonstrukciója

Sikertörténetek

Az igazgató szívesen emlékszik vissza a már megvalósult projektekre. Az egyik ilyen sikertörténet a Súri-vízfolyás rekonstrukciója, illetve a Vereb–Pázmándi-vízfolyás hordalékfogó, záportározó építése, amelyre 2009-ben adták be a pályázatot az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. Ez a két beruházás a helyi lakosok régi vágya volt, mert néhány vízkáresemény sok gondot okozott az itt élőknek és főként a mezőgazdasági termelőknek. A megvalósulás azonban váratott magára. A munkák befejezése a finanszírozási és egyéb beruházást késleltető okok miatt kissé elhúzódott. Így a Súri-vízfolyás rekonstrukciója már tavaly, a Vereb–Pázmándi-záportározó idén valósult meg, pályázati támogatása 70 százalékos volt. Jelenleg az elszámolás időszakában van a társulat, és a kifizetésre várnak.

Vereb–Pázmándi-hordalékfogó

Július végén szemlézték a szakemberek a verebi hordalékfogót. A 19 millió forintos beruházás műszaki átadása is megtörtént. A hordalékfogó hiánya az elmúlt igen csapadékos évben sok gondot okozott a helyieknek. A megoldást a Vértesaljai Vízi Társulat hozta meg, hiszen a 70 százalékos támogatottsággal elkészült körülbelül kétezer négyzetméternyi terület feladata, hogy a vízfolyás által lehordott hordalékot megfogja. A településre már csak az hárul, hogy kitakarítsák a tározót és rendezzék a terepet. A helyieknek azonban ennél nagyobb álmuk is van: a tervek szerint rekreációs parkot alakítanak ki, amely a rendezett környezethez kitűnően illeszkedik.

A települési vízgazdálkodás problémái

A települési vízrendezés egyik fontos eleme a helyi vízgazdálkodás, véli Czachesz Gábor. A Vértesaljai Vízi Társulat igazgatója szerint a vízkáresemények bekövetkezése esetén az anyagi károk sokkal súlyosabbak. Ezért lényeges, hogy az önkormányzatokkal megfelelő együttműködést tudjanak kialakítani a vízi társulatok, társulások. Ebben a pénzügyi források teljes vagy nagymértékű hiánya okozza a legnagyobb problémát. Az idei évtől az érdekeltségi hozzájárulást felváltotta az állami szerepvállalás, ami a forrásokat illetően meglehetősen kötött és szűkös. A helyi önkormányzatok is forrásszűkében vannak, így amennyiben többlet fenntartást igényelnek, külön megállapodásban tudnak ennek eleget tenni a vízi társulatok. Forrás híján a jogos igényeket sem tudja a társulat minden esetben kielégíteni. Az anyagi források nem teszik lehetővé az előre tervezhető fejlődést, a tervbe vett beruházások megvalósulását.
A szerény anyagi források mellett a jogszabályi változások sem segítenek abban, hogy a helyi és térségi problémákat átfogóan, előre tervezhetően kezelni tudják a szakemberek, mondja a vízi társulat igazgatója. Ebben egy jó, stabilizáló jogszabály, tervezhető, előre mutató pályázati rendszer segíthetne. Olyan pályázati rendszer, amelybe beletartozik a fenntartás és a beruházás is. E két feladatkör – fenntartás, beruházás – egyensúlyának a megtalálása, jogi szabályozása viheti előre a helyi, térségi vízgazdálkodást.

A Súri-vízfolyás rekonstrukciója Bakonycsernye község határában

Közmunkaprogram

A közmunkaprogramban való részvétel segítheti a településeken fenntartani az elért és megfelelő vízgazdálkodási állapotokat. Nagyobb szerepet természetesen itt is a már említett pályázatok tudnak vállalni a fejlesztésben. Idén a Vértesaljai Vízi Társulat részt vesz a közmunkaprogramban, és a jövőben is tervezik az ilyen jellegű foglalkoztatást. Czachesz Gábor szerint azonban ez nem mindig a hatékonyság felé mutat, és az eddigi munkaerő foglalkoztatását sem segíti. Ám ha a források megmaradnak, úgy a közfoglalkoztatással a helyi vízrendezésben javulást lehet majd elérni.

Jövő

Az új feladatokhoz forrásokra lenne szükség, de még a régi feladatok finanszírozása is nehézségekbe ütközik. Az önfinanszírozás pedig – ahogy ez számos nyugat-európai országban tapasztalható – nálunk még nagyon távoli. A pályázatokon való részvétel eddig is fontos volt, de a továbbiakban még inkább, véli a Vértesaljai Vízi Társulat igazgatója, hiszen a beruházási pályázatokra már kész terveik vannak, és amennyiben lehetőség lesz a jövőben, részt kívánnak venni további rekonstrukciós, felújítási pályázatokban. A vízi társulatnak azonban a tervek szövögetése mellett továbbra is szembe kell néznie a települési vízgazdálkodási problémákkal, amelyekre az önkormányzatokkal együttműködve lehet megoldást találni. Ez pedig a következőkben rejlik: a település adottságainak megfelelő, jól kiépített és jól funk­cionáló csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a csapadékvíz-elvezető hálózat és a közcélú létesítmény adottságoknak megfelelő összekötése. Fontos lehet sok esetben a települési csapadékvíz előtározása, a vízminőség szerinti elkülönített kezelés, a tisztított szennyvíz élővízbe engedésére vonatkozó határértékek szigorú betartása, a szennyvízkibocsátás alatti közcélú mederszakasz kiemelt fenntartása és a település belterületén lévő közcélú medrek megfelelő kialakítása, burkolása, kezelősávok létesítése, rendszeres, kiemelt karbantartása.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka