Víziók a tervezőasztalon

A jövő közlekedését, számos új technológiai vívmány mellett, új szolgáltatási koncepciók, megváltozó mobilitási igények és utazási élményvárás jellemzi. A közlekedés tervezésénél ma nemcsak arra a kérdésre kell válaszolni, hogy mi a jó közlekedésfejlesztési megoldás a jelenben vagy egy trendszerűen fejlődő jövőben, hanem arra is, hogy a számottevően megváltozó piaci igények és kínálati lehetőségek milyen új szempontokat indukálnak.


Forrás: Mobilitätsvision: Joachim Kossow, „New mobility” Stadtwerke Osnabrück AG

A mai közlekedési kínálati trendekben a járműfejleszté­sek (autonóm járművek, elektromos meghajtás, digitalizációalapú kapcsolt rendszerek – V2V) és a mobilitási szolgáltatások (például a közösségi járműmegosztó rendszerek, Uber, MaaS) látványos előtörése figyelhető meg, melyekre a városok jellemzően spontán módon reagálnak; a mobilitás bővülése, színesebbé válása, illetve a tiltás vagy éppenséggel a szabályozatlanság visszásságai komoly társadalmi vitákhoz és költségekhez vezetnek. Miközben a sajtó hangos a járműipari bejelentésektől, az infrastruktúra fejlődése hasonlóan intenzív, de sokkal kevésbé látványos és ismert.

Magyarországon a tervezési folyamatokat napjainkban a műszaki előírások rendszere erősen meghatározza, de az új technológiák és elvárások miatt az eddigi keretekből számos esetben ki kell lépni. A jelenlegi kitörési pontok közül több olyan érdekes kérdés van, ami a mindennapi tervezésünket a jövőbeni víziókhoz kapcsolja.

Forrás: PlanungMorgen: A jövő tervezése, PTVGroup

A nagyvárosok közlekedéspolitikájának egyik komoly kihívása, hogy miként tudják integrálni a megosztáson alapuló közlekedési szolgáltatásokat. Az egyéni gépjármű-tulajdonlást felváltó járműmegosztó rendszerek elterjedése számos kérdést vet fel: Milyen hatásokat vált ki a szolgáltatások elterjedése a város különböző adottságú területein? Miként menedzselhető a változás, és milyen eredmények várhatók az egyes fejlődési fokozatoktól? A jövőbeni technológiák és koncepciók biztosítják a közlekedési módok közötti akadálymentes átmenetet, s így a közlekedők egyéni elvárásaihoz jobban alkalmazkodó eszközválasztást. A városi életben megjelenő új közlekedési kínálati elemek visszahatnak a szükséges közlekedési és járműtárolási (parkolási, rakodási) kapacitásokra. A különböző nemzetközi példák (Lisszabon, Helsinki, Dublin, Auckland) forgatókönyv-vizsgálatai rámutattak arra, hogy általánosságban milyen pozitív hatások várhatók (elsősorban a mobilitási minták megváltozása, a csökkenő torlódások és környezeti terhelés, illetve a területhasználat megváltozása a parkolási igény csökkentésével), de egyúttal a városok felelősségére is a fejlődési folyamatok kézben tartását illetően.

A Főmterv a BKK Egységes Forgalmi Modell továbbfejlesztésével, a menetrendi mélységű modellezés felhasználásával keresi a választ az új technológia által kiváltott budapesti hatásokra. A legmarkánsabb változás a járműhöz való hozzáférésben és a módválasztási szokásokban várható. A térben és időben szórt igények egyik leggazdaságosabb kiszolgálója lehet az autonóm jármű, így mentesítve a közforgalmú közlekedést a magas rendelkezésre állási alapköltségtől. A belső területeken a jelenlegi car-sharing típusú használat felerősödése várható, a saját személygépkocsi-tulajdonlás erős csökkenése mellett. A hatások mértéke különböző elterjedési forgatókönyvek alapján értelmezhető.
Az autonóm járművek térhódításának egyik további következménye – az egyéb közlekedéspolitikai vonatkozások mellett –, hogy lehetővé teszi a dinamikus szegélyhasználatban való gondolkodást. A jelenleg járműtárolásra használt útfelület napszaktól függően lehet közlekedési tér, rakodófelület vagy vendéglátóhely kiülője. Egy ilyen elrendezés például a Nagykörút esetében lehetővé tenné az igények nagyfokú ingadozásának kezelését.

Forrás: DinamicCurb.jpg – PTVGroup

Az új technológiák teszteléséhez szükséges a megfelelő mesterséges vagy előkészített, de valós állapotot közvetítő környezet kialakítása. Az izolált tesztterületek tervezése (például Zalaegerszegi tesztpálya – lásd Innotéka Közlekedésfejlesztési különszám, 2017. október) kapcsán felmerülő speciális kihívásként megjelent a virtuális környezettel való kombináció kérdése is. A tesztkörnyezet mellett a pályaüzemeltetés része a tesztelési forgatókönyvek definiálása, a tesztek tervszerű végrehajtásának logikai támogatása szolgáltatási csomagok kidolgozásával. A Főmterv célkitűzései az autonóm járművek helyzetfelismerésének javítása, a kvázi valós szituációk definiálása és az átlátható döntési folyamatok modellezése, melyhez a klasszikus forgalomtechnikai hagyományokat és tudást ötvözzük az autonóm járművekre szabott speciális jogi és tapasztalati tudásunkkal.

Némileg más kihívást jelent, amikor egy valós környezetet készítenek fel speciális tesztekre, amikor olyan forgalomtechnikai megoldások kiválasztása érdekes, melyekkel a valós környezet alakítható át tesztcélokra. A Főmterv a gépjármű-automatizálással összefüggő szempontokért felelős tervezőként részt vett az M7-es Balatonkeresztúr-oh. és az M70-es Letenye-oh. szakaszokon a nagysebességű tesztkörnyezet kialakításában; felelősségi körünk a vonatkozó szabályozás összegyűjtése és értékelő elemzése volt.

Az automatizáltság magasabb fokait segítő V2× (Vehicle-to-everything, V2V, V2I) kommunikációs rendszerek kidolgozása folyamatban van. A V2× gyűjtőfogalom, ma létező szabványa az IEEE 802.11p, amely a wifi rendszereket szabályozó szabvány kifejezetten járművek kommunikációjához kialakított kiegészítése. Jelenleg fejlesztés alatt áll a celluláris-V2×, amely az ötödik generációs mobiltávközlési hálózat protokollján alapul, várható szélesebb körű elterjedése 2020–2022 közé esik. Ez alapján a tervezett autópálya-szakaszok men­tén javasolt kialakítani a wifi alapú V2× rendszert támogatni képes háttér-infrastruktúrát, emellett javasoljuk a tesztelést támogató szervezetek és a hazai mobilszolgáltatók közötti megállapodást a tesztszakaszokon 5G mobilkommunikációs lefedettség kialakítására.

Az említett két terület tapasztalatai irányították az új gondolatok kimunkálását a „Budapesti déli városkapu fejlesztési pályázat – közlekedésfejlesztési ta­nulmány” kidolgozása során, melyben a tervezett Diákváros kapcsán feladat volt az innovatív közlekedési javaslatok tárházának felvillantása, a MaaS logika alkalmazásából fakadó előnyök bemutatása és az autómentes városrész gyakorlati megvalósítását célzó feltételrendszer kialakítása. Filozófiánk szerint az egyéni gépjármű-közlekedés korlátozásának együtt kell járnia a terület megközelíthetőségének alternatív megoldásokkal való biztosításával. A gyalogos, kerékpáros elérhetőség javítása mellett javasolt a kis méretű, lehetőleg elektromos hajtású járművekkel biztosított, igényvezérelt szolgáltatás bevezetése (a ljubljanai Ka­va­lir mintájára), mely a nehezen mozgó vagy mozgásukban kor­látozott emberek, illetve kedvezőtlenebb időjárás esetén minden közlekedő számára elérhetővé teszi a lakó­helyüket vagy célpontjukat. A munka keretében az infrastruktúra-használat applikációalapú hasznosítására tett a Főmterv javaslatot. A diákváros belső, autómentes zónájában az önvezető buszok és a kerékpárosok közösen használhatnának egy közlekedési felületet, mely dinamikusan működik a keresleti igények változásának függvényében.

A cikk Bede Áron, Cselle Ferenc, Ercsényi Balázs és Nada Salman munkáinak felhasználásával készült.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka