WIGNER Adatközpont: a tudomány szolgálatában
„Az utóbbi egy-két évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy a modern tudomány sikeréhez nélkülözhetetlen a komoly informatikai bázis, nagy mennyiségű adat rögzítésére, tárolására, feldolgozására és megosztására alkalmas e-science infrastruktúra. Az egyik fő irány az elosztott erőforrások használata, amikor a kutatásban érintettek több önálló informatikai központot kapcsolnak össze egységes rendszerré – ezek az ún. GRID hálózatok. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ebben az esetben is szükség van kiemelt szerepű adatcentrumokra, továbbá a fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontok is a hatalmas kapacitású informatikai központoknak kedveznek. Az utóbbira példa a WIGNER adatközpontja” – tudtuk meg Hernáth Szabolcs fizikustól, szolgáltatási felelőstől.
„A CERN 2010 közepén egy meglehetősen képlékeny felhívást jelentetett meg, adatközponti hosztingra, amelyre 2010 novemberében jelentkeztünk. 2011 májusában helyszíni látogatást is tettek a CERN szakértői Budapesten. 2011 novemberében adtuk be pályázati anyagunkat, majd 2012. március 14-én az MTA WIGNER FK ajánlatát nevezték meg győztesnek. Vélhetően az nyerte el a genfiek tetszését, hogy mi reális jövőképet vázoltunk fel arra, milyen központra lenne szükség, és azt miként kellene működtetni. Nem csupán terméket ajánlottunk, hanem hosszú távú koncepciót, missziót. Bő egy évvel később, 2013 júniusában került sor a WIGNER Adatközpont felavatására. Ez nem mehetett volna végbe erős kormányzati támogatás nélkül – idézte fel Pető Gábor villamosmérnök, projektvezető. – Nem vártuk tétlenül a lehetőséget, munkatársaimmal évek óta terveztünk és készültünk arra, miként lehetne Csillebércen egy ütőképes IT potenciált létrehozni. Tisztán láttuk, hogy enélkül nem lehet jelentős sikereket elérni a nemzetközi tudományos életben. A pályázat elkészítését és a munkák előkészítését a napi munkánk mellett végeztük. A CERN–WIGNER-szerződés megkötése óta minden energiánkat az új adatközpont létrehozása, működtetése köti le.”
„Az adatközpont teljes áramfogyasztása nagyjából 1500-szor akkora, mint egy átlagos háztartásé. A számítógépek által felvett teljesítmény szinte teljes egészében hővé alakul, amit el kell vezetni. A hatékony hőelvezetés a legnagyobb kihívás: minden kilowattnyi elektromos teljesítményt átlagosan fél kilowatt felhasználásával tudunk lehűteni. A másik nehézség, hogy az energiahatékonyság és az üzembiztonság egymással ellentétesen ható szempontok. Éppen ezért olyan rendszert hoztunk létre, ahol a tartalék eszközök is folyamatosan működnek. Az adatközpont áramellátását két független, 10 kV-os távvezeték biztosítja, ezek kiesése esetén dízelgenerátorok adják a szükséges energiát. Az informatikai hálózat szinte teljesen optikai alapú. Hazánkban nincs ilyen végpontsűrűségű, ilyen gerinckapacitású és külkapcsolati sebességű adatközpont.
Az MTA csillebérci telephelye önmagában is magas biztonsági szintű, ám ezen belül a WIGNER Adatközpont még szigorúbb feltételeket teljesít. Az illetéktelen behatolások és a természeti károk ellen is igyekeztünk maximális védettséget biztosítani” – mondja Szabó Domokos programozó matematikus, műszaki felelős.
„A jogi és gazdasági kérdések területén különleges feladatok sorát kellett megoldanunk. Ilyen például az a szokatlan helyzet, hogy az adatközpont informatikai eszközeit a CERN tenderezteti meg, választja ki a győztest, intézi a papírmunkát, miközben maguk az eszközök Budapesten működnek majd. A helyzetet bonyolítja, hogy a CERN nemzetközi szervezet státusza diplomáciai mentességet is jelent. Ezért a külügyminisztériummal, a genfi állandó magyar misszióval, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a MAG Zrt.-vel és számos más intézménnyel állunk folyamatos kapcsolatban, és érezhető, hogy ilyen kérdésekkel eddig közülük sem mindenki találkozott.
A hatékony csapatmunka egyik alapelve, hogy nemcsak egy dologhoz kell értenünk, hanem egymás szakterületeit is valamennyire meg kell ismernünk. Aki a műszaki dolgokban jártas, annak informatikai ismeretei is vannak, mint ahogy a gazdasági ügyek ismerete mellett a természettudományos tudás sem hiányozhat” – mondja Bagó Balázs közgazdász, gazdasági felelős.
„Lényeges, hogy végre egy értékes kutatási infrastruktúra települt Budapestre. Európai mértékben is újdonság az ilyen volumenű informatikai kihelyezés. A jelek szerint egy új e-science trend kezdődik most, amely a fizikán túl a biológiai, orvosi, kémiai, környezettudományi és megannyi más tudományágban igényel hasonló informatikai központokat. A CERN-nel való együttműködésben szerzett szakmai tapasztalat kiterjeszthető egyéb projektekre is. A háttérben már folynak az egyeztetések, hogy a CERN@WIGNER mellett további együttműködések alakuljanak ki hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Nagyon fontos kiemelni, hogy a CERN nem köti le az adatközpont teljes kapacitását. A fennmaradó területen a magyar tudományt és társadalmat kiszolgáló IT infrastruktúra létesülhet. Új ötleteket, technológiákat kell alkalmazni – ez sokszor nehéz feladat, mert nem mindig működnek a bevált megoldások, de előnyös is, mert a világ élvonalát jelentő fejlesztéseket vihetünk végbe, és így olyan know-how kerül a birtokunkba, amelyet más területeken is sikerrel alkalmazhatunk majd” – tudtuk meg végül dr. Lévai Péter fizikus akadémikustól, az MTA WIGNER FK főigazgatójától.•