Inno-tér
2021. október 2.

A nanogyémántok titkai

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földtani és Geokémiai Intézetének kutatója és munkatársai a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetőségeire világítottak rá.


A nano­gyémántok végtelenül kicsi, az emberi hajszálnál mintegy tíz-húsz­ezerszer kisebb kristályok. Megtalálhatók meteo­ritokban, fiatal csillagok környezetében, a csillagközi porban (üstökösök), valamint üledékes rétegekben is leírták már őket; a föld­tudósok és a bolygó­­kutatók ezért továbbra is tanulmányozzák megjelenésüket. A nano­gyémántok egyedi fizikai és mechanikai tulajdonságaiknak köszönhetően az anyag­t­udományi kutatásoknak is a közép­pontjában állnak, mivel alkalmasak kemény és ellenálló bevonatok, csiszoló­porok, motorolaj-adalékok, továbbá kivételes tulajdonságú polimer és fém­kompozitok készítésére. Jelentőségük ellenére azonban a nano­gyémántok szerkezeti sajátosságait számos kérdés övezi.

Nanogyémánt aggregátumok és egyedi nanoméretű gyémánt az Orgueil meteoritból.

Németh Péternek, a CSFK kutatójának és külföldi kutató­társainak legújabb vizsgálati ered­ménye szerint a nano­gyémánt­szemcsék jelentős része valójában nem is gyémánt, hanem nano­méretű gyémánt és grafit szerkezeti elemek kristály­tani össze­növéséből álló úgy­nevezett diafit. A tanulmány nemcsak az eddigi ellent­mondásos mikroszkópi és spektrosz­kópi meg­figyelésekre talál meggyőző magyarázatot, hanem rávilágít a diafit­szerkezetben rejlő alkalma­zási lehetőségekre is. A kutatók tanulmánya a rangos Diamond and Related Materials folyó­iratban jelent meg.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka