Az agy öngyógyító mechanizmusai
Az agyterület sérülésekor – például a fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány miatt – rengeteg idegsejt károsodik. A sérült sejteket vagy helyreállítják, vagy eltakarítják. Ez a munka az agy fő immunsejtjeinek, a mikrogliasejteknek a feladata. Az állandóan „járőröző” sejtek sérülés esetén akár percek alatt körbeveszik a károsodott agyterületet, és bekebelezik a már elhalt vagy halálra ítélt idegsejteket. De hogyan döntik el, hogy a sérült idegsejtek közül melyek halálra ítéltek, és melyek megmentésével érdemes próbálkozni?
Fénymikroszkópos (balra) és elektrontomográfiás (jobbra, kinagyított rész) felvétel alapján készült 3D-rekonstrukció mutatja az újonnnan felfedezett mikroglia (okker) – neuron (magenta) szomatikus kapcsolat szerkezetét. (Forrás: KOKI)Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) és munkatársai apró „forró pontokat” találtak az idegsejteken, melyeken át fokozott mértékben szabadulhatnak fel különféle anyagok annak környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál. Dénes Ádámék szerint a forró pontok ideális lehetőséget biztosítanak az idegsejtek és a mikrogliasejtek közötti kommunikációra: a mikrogliasejtek itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát. A mikroglia tehát a most felfedezett új kommunikációs útvonal révén érzékelheti az idegsejtek sérülését.
A felismerés új alapokra helyezi a mikroglia és az idegsejtek közti kommunikációról alkotott ismereteinket. A kutatók reményei szerint új terápiás irányok nyílhatnak meg: a cél, hogy a mikroglia minél korábban észlelje az idegsejt sérülését.•
