Döbrököz várának roncsolásmentes feltárása
A Tolna megyei Döbrököz keleti részén, a Kapos jobb partján, a folyó árteréből egy-két méterrel kiemelkedő egykori szigeten állnak a falu középkori várának romjai. Ma mindössze két magasabb és néhány kisebb falcsonk látható, a többi falszakasz helye csupán a föld kidomborodása alapján valószínűsíthető. A falu szélén található romokra a 19. század derekán már Rómer Flóris is felfigyelt, ám szisztematikus vizsgálatuk csak az 1980-as évek végén kezdődött.
A munkálatokat a BTK Régészeti Intézet 2014-ben elhunyt munkatársa, Miklós Zsuzsa indította el. Az Intézet szervezésében idén újrakezdődött a vár maradványainak roncsolásmentes régészeti vizsgálata. A munkák első szakaszában a kutatók talajradaros méréseket kezdtek azokon a helyeken, ahol ezt a terepviszonyok lehetővé tették: a keleti és a nyugati falszakaszok feltételezett helyén, illetve az egykori erősség középső részén. A tervek szerint a közeljövőben a lelőhely és szűkebb környezetének komplex roncsolásmentes vizsgálatára is sor kerül, és korszerű módszerekkel újra felmérik a vármaradványokat.
Az erőd eseményekben gazdag középkori életének az oszmán hadak 1544-ben vetettek véget, ekkor ugyanis a nemesi rezidenciából török végvár lett, és csak a 17. század végén került ismét keresztény kézre. Egy 1729-ből származó összeírás szerint Döbrököz vára addigra már elpusztult.•