2020. május: jegyzet, adatbányászat, folyamatmodellezés, diagnosztika, egyetem, vegyipar, portré, okostechnológia, genomika, gépipar, közlekedés, fizika, orvostudomány, hálózatkutatás, matematika, it, tudomány, neutronkutatás, anyagtudomány, autóipar, öntészet, mérés, atomenergia, biztonságtechnika, innováció, elektronika, disszemináció, izotóptechnika, egészségipar, vízgazdálkodás, környezetvédelem, építés, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, paragrafus, mesterséges intelligencia, virtuális valóság
Inno-tér
2019. április 30.

Javíthatunk az anyagok tulajdonságain!

A rangos Wiley kiadó gondozásában megjelenő Advanced Engineering Materials című folyó­irat a legjobb 2018-as cikkei közé választotta Gubicza Jenő egyetemi tanár és társ­szerzőinek publikációját.


Az ELTE-s kutatócsoport munkájának középpontjában a finomszemcsés anyagok szerkezetének és mechanikai tulajdonságainak kapcsolata áll. A kis szemcseméretű anyagok előállítása során rendszerint sok kristályhiba keletkezik, amelyek nagyon kemény anyagot eredményeznek. Jól ismert tény, hogy a finomszemcsés anyagok magas hőmérsékleti hő­kezelése során a kristályhibák mennyisége csökken, ami az anyag puhulásához vezet.

A nagy nyomású csavarással (HPT) előállított finomszemcsés (a szemcseméret 180 nm) Ni - 0,3 at.% Mo ötvözet mechanikai tulajdonságainak változása két különböző hőmérsékletű (600 és 830 K) hőkezelés hatására. A piros nyíl mutatja, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű (600 K) hőkezelés növelte az anyag folyáshatárát anélkül, hogy a teljes megnyúlás csökkent volna. A szilárdság növekedését a kristályhibák átrendeződése okozta.

Gubicza Jenő (ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék) és munkatársai feltárták, hogy alacsony hőmérsékletű hőkezelés esetén a rácshibák olyan struktúrákba rendeződhetnek, amelyek nemhogy lágyítják, hanem tovább keményítik az anyagot. Ez az ELTE-s kutatási eredmény rámutat arra, hogy a kristályhibák mennyiségének, típusának és elrendeződésének jól megtervezett kialakításával a korábbiaknál jobb mechanikai tulajdonságok érhetők el. A kristályhiba-tervezés módszerével az eddigieknél nagyobb szilárdságú fémes anyagok állíthatók elő, amelyek az ipar nagyon sok területén (például az autóiparban vagy a sebészeti implantátumok gyártásában) felhasználhatók.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020

Innotéka