Inno-tér
2019. július 22.

Keleti boszorkányok

Pócs Éva és nemzetközi kutatócsoportja kétmillió eurós támogatású ERC-pályázatának egyik kulcstémája a boszorkányság volt. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézete és a Pécsi Tudomány­egyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke a közelmúltban összegezte az eredményeket.


A kutatócsoport elsősorban a latin és bi­zánci kereszténység kulturális és vallási kapcsolódásait vizsgálta. A kutatások nagy része a Kárpát-medence magyarlakta térségeinek peremvidékein, román, bolgár, szerb, szlovén, valamint vegyes nemzetiségű, többfelekezetű falvakban, illetve több náció és felekezet által látogatott kegyhelyeken zajlott.

Terepmunka-felvétel a mátraverebélyi Szentkútról és kegyhelyről a Közép-európai Egyetemmel közösen szervezett látomáskonferencia és nyári workshop keretében. (Fotó: Tóth G. Péter)

A kutatók olyan kérdésekre kerestek választ, mint például hogy miként formálta a vallás az itt élők identitását, milyen a hivatalos és a laikus vallásosság viszonya, milyen szerepe van a világképnek és a vallási normáknak a múltbeli és mai közösségekben, hogyan modernizálódott és globalizálódott a val­lásos világkép. „Mindez azért nagyon fontos, mert kutatásaink jelentősen hozzá­járulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a jelenkori speciális kelet-közép-európai vallási viszonyokat, a vallási ellentétek mélyén rejlő interetnikus és nemzeti identitással kapcsolatos problémákat. A kutatás intenzívebbé válása előtt csak sejtettük, hogy Kelet-Európa boszorkányüldözés-mentes terü­le­tén más szerepe volt a falusi közösségekben a boszorkányságnak, mint Nyugat-Európában, de azt nem gondoltuk, hogy Kelet és Nyugat határzónájában ez ennyire markánsan másképp működik” – nyilatkozta Pócs Éva az mta.hu-nak.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka