Keleti boszorkányok
A kutatócsoport elsősorban a latin és bizánci kereszténység kulturális és vallási kapcsolódásait vizsgálta. A kutatások nagy része a Kárpát-medence magyarlakta térségeinek peremvidékein, román, bolgár, szerb, szlovén, valamint vegyes nemzetiségű, többfelekezetű falvakban, illetve több náció és felekezet által látogatott kegyhelyeken zajlott.
A kutatók olyan kérdésekre kerestek választ, mint például hogy miként formálta a vallás az itt élők identitását, milyen a hivatalos és a laikus vallásosság viszonya, milyen szerepe van a világképnek és a vallási normáknak a múltbeli és mai közösségekben, hogyan modernizálódott és globalizálódott a vallásos világkép. „Mindez azért nagyon fontos, mert kutatásaink jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a jelenkori speciális kelet-közép-európai vallási viszonyokat, a vallási ellentétek mélyén rejlő interetnikus és nemzeti identitással kapcsolatos problémákat. A kutatás intenzívebbé válása előtt csak sejtettük, hogy Kelet-Európa boszorkányüldözés-mentes területén más szerepe volt a falusi közösségekben a boszorkányságnak, mint Nyugat-Európában, de azt nem gondoltuk, hogy Kelet és Nyugat határzónájában ez ennyire markánsan másképp működik” – nyilatkozta Pócs Éva az mta.hu-nak.•