Mérőeszközök az agyban
Az agy normális és kóros működésének pontosabb megértése rendkívül fontos feladat, mert közelebb vihet az emberiséget érintő olyan súlyos betegségek hatékonyabb kezeléséhez, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Ehhez szükség van olyan egérkísérletekre, amelyek során akár a hajszálnál is vékonyabb mérőeszközöket – például elektródákat vagy optikai szálakat – ültetnek be az állatok agyába. Az egéragy kis mérete miatt azonban ez az eljárás még tapasztalt sebészek számára is komoly kihívást jelent.
Szövettani metszet mikroszkópos képe (balra) összehasonlítva az élő állatból mért megfelelő MRI-képpel (jobbra).A Semmelweis Egyetem kutatói egy olyan új, világviszonylatban is egyedülálló eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy az agy normális és kóros működésének megértésére irányuló kísérletekhez az egéragyba beültetett mérőeszközök helyét CT-, illetve MRI-mérésekkel már a kísérlet megkezdése előtt nagy pontossággal meg lehessen határozni. A képalkotó módszeren alapuló új eljárás jelentősen megnöveli az egérkísérletek hatékonyságát, ezzel nagymértékben gyorsíthatja az idegrendszeri kutatásokat. A Király Bálint, Hangya Balázs, Szigeti Krisztián, Máthé Domokos és munkatársaik által kidolgozott új eljárást a nagy presztízsű, nyílt hozzáférésű (Open Access) Nature Communications folyóirat hasábjain mutatták be. Az új eljárás fontos jellemzője, hogy a beültetett mérőeszközök helyének meghatározása közben a CT-mérésekkel járó sugárterhelés a biztonságos szint alatt marad.•
