Roncsolásmentes mintavétel génekből
Az emberelődök kutatásában döntő a csontmaradványokban lévő örökítőanyag kinyerése. A több száz vagy több ezer éves DNS-töredékekhez korábban csak a csontmaradványok károsítása, vagyis a leletek sérülése árán lehetett hozzájutni.
Az archeogenetikai szempontból legértékesebb mintát adó csontrész a koponyában, a halántékcsont sziklacsonti részében található. Ennek rendkívül tömör csontszerkezetében más csontokhoz képest nagyságrendileg több DNS őrződik meg. A sziklacsonti részből azonban éppen a koponya esetében csak több-kevesebb roncsolással lehet mintát venni. „A mintavételezések során számos esetben szembesültünk az antropológiai és muzeológiai szempontból egyaránt súlyos dilemmával. Ezért nemzetközi partnereinkkel és magyar kollégáinkkal együttműködésben egy új módszert fejlesztettünk ki” – mondta Hajdu Tamás, a magyar kutatócsoport tagja. A közelmúltban kimutatták, hogy nemcsak a sziklacsonti részből, hanem a benne található három kis méretű hallócsontból, az üllőből, a kalapácsból és a kengyelből is jelentős mennyiségű archaikus DNS nyerhető ki. A hallócsontokból kinyert örökítőanyagot összehasonlították a sziklacsontból kinyert DNS-ével, amivel bizonyították a hallócsontok sziklacsonthoz hasonló felhasználhatóságát.
Az eredmény a Harvard, a Bécsi Egyetem, az ELTE, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereinek közös sikere.•