Inno-tér
2019. július 23.

Szimatoló lepkeszárnyak

A lepke­szárnyak színjátékáért felelős nano­­csem­­pék az illékony káros anyagok kimutatására is alkalmasak – fedezték fel az Akadémia kutatói.


A levegő minőségének meghatározása kül- és beltérben egyaránt mind fontosabbá válik. Ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Az ideális kémiai szenzor olcsó, hordozható, kis energia­fogyasztású, megbízható, azonnali, anyag­szelektív és jól kiolvasható választ ad. Ilyen lehetne például egy mobil­telefonba integrálható érzékelő. A mobil­telefonban már adott a hangolható fényforrás (a képernyő), adott a fényérzékelő (a kamera), szüksége lenne még egy optikai úton kiolvasható és kémiailag szelektív érzékelőre.

Mezei boglárka és ibolyaszín boglárka hímek fényképe és a kék színt adó pikkelyek felszínéről készült elektronmikroszkópos felvételek. (Forrás: MTA EK MFA)

Pontosan ilyen anyagok kutatásával foglalkozik az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nano­szerkezetek Osztályán Kertész Krisztián és Piszter Gábor. A kutatás külön érdekessége, hogy a kémiailag szelektív szenzor nem egy bonyolult előállítási folyamat végterméke, hanem a lepkék szárnyán képződik. Egyes lepkék szárnyainak színét nem festékek adják, hanem kitinből és levegőből felépülő nano­architektú­rák. Ezt úgy lehet elképzelni, mint az emberi hajszálnál mintegy ezer­szer kisebb szemekből álló háromdimenziós „csipkét”. Ennek a csipkének az a különleges tulajdonsága, hogy különböző illó anyagok gőzeinek hatására az adott anyagra jellemző módon változtatja meg a színét. Ezt a szín­váltást használhatnák a szakemberek a különböző vegyületek azonosítására.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka