Tervezett irodai egészség
Az egészség egyre inkább felértékelődik az épületek tervezésekor, létrehozásakor. A tudomány ma már foglalkozik ezzel, ugyanakkor az épületet használó ember még kevésbé érzékeli, hogy miként hat az egészségére, ha elektromos vezetékek futnak a falban, hogy eltérő akusztikai kondíciók tartoznak a különböző felületekhez, hogy a mesterséges fény tulajdonságai miként befolyásolják a közérzetüket.
A pécsi egyetem munkatársai elgondolkodtak azon, hogy ezekből az ismérvekből lehet-e rendszert építeni? Több kérdést megfogalmaztak a témával kapcsolatban: például lehet-e kondicionálni, hogy egy tér egészségesebb legyen, és milyen paraméterek alapján fogalmazható ez meg? Programozható-e képletszerűen, mérnöki, akár informatikai megoldások segítségével úgy a tér, hogy az egészséges legyen a használója számára? A parametrizált komfortról szóló kutatást a szakemberek a munkaterekre szűkítették le.
A projekt tavaly nyáron indult, és a most záruló Tématerületi Kiválósági Programban zajlik, de a kar már benyújtotta a folytatáshoz szükséges pályázatát. A koronavírus-járvány új megközelítést is adott, hiszen az otthon végzett munka előtérbe kerülése a lakóterekkel való építészeti szempontok szerinti foglalkozást is szükségessé tette.•