2020. május: jegyzet, adatbányászat, folyamatmodellezés, diagnosztika, egyetem, vegyipar, portré, okostechnológia, genomika, gépipar, közlekedés, fizika, orvostudomány, hálózatkutatás, matematika, it, tudomány, neutronkutatás, anyagtudomány, autóipar, öntészet, mérés, atomenergia, biztonságtechnika, innováció, elektronika, disszemináció, izotóptechnika, egészségipar, vízgazdálkodás, környezetvédelem, építés, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, paragrafus, mesterséges intelligencia, virtuális valóság
Inno-tér
2019. április 4.

Világjáró vulkáni hamufelhők

Magyar kutatók a vulkáni hamu és az ipari balesetek okozta szennyeződések terjedését éghajlati modellekben vizsgálták – eredmé­nyük a Scientific Reportsban jelent meg.


Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy miként változik a légköri szennyeződések terjedése a klímaváltozás hatására. Elég, ha a vulkáni hamufelhők vagy a nukleáris katasztrófák utáni kibocsátások lehetséges terjedési útvonalára, illetve lehetséges ülepedési helyére gondolunk. Ezeknek a folyamatoknak óriási környezeti, gazdasági hatásuk van.

A nagyobb vulkánkitörések vagy ipari balesetek okozta szennyeződések nemcsak a forrás közelében szóródnak szét, veszélyeztetve a helyi környezetet, ha­nem a Föld távolabbi pontjaira is eljuthatnak, felhalmozódhatnak, így különösen fontos megismerni a ter­jedésüket. Ugyanakkor az is lényegi kérdés, hogy a terjedésben a változó éghajlat milyen szerepet játszik. Erre a kérdésre kereste a választ az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport két kutatója, Haszpra Tímea és Herein Mátyás.

A ha,s nyúlási ütem területi-évszakos átlagának és a |ξa,s| relatív örvényesség abszolút értékének területi-évszakos átlagának kapcsolata a trópusokon június–július–augusztusban. A színezés az egyes éveket jelenti lilától (az éghajlatváltozás előtti időszaktól) pirosig (az éghajlatváltozás kezdete után 100 évvel, 6 °C-os globális átlaghőmérséklet-növekedés mellett). Az üres körök az egyes sokasági tagok által felvett értékeket, a teli körök a sokaságátlagot jelölik egy-egy évben.


A kutatók kimutatták, hogy – a klímaváltozás ha­tására emelkedő globális átlaghőmérséklet mellett – közel egy évszázad alatt a szennyeződésfelhők „megnyúlási hajlandósága”, azaz nyúlási üteme globális átlagban csökken, vagyis a terjedés kevésbé „hordja szét” a szennyeződéseket. A következmény: bizonyos földrajzi területek nagyobb környezeti terhelésnek lehetnek kitéve, hiszen az adott területre eső koncentráció növekszik.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020

Innotéka