2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it

A net rabjai

Elgondolkodtató adatok olvashatók ki a Logiscool legfrissebb, 3500 diák válaszaira épülő kutatásából. A felmérés szerint a magyar gyerekek 13,2 százaléka naponta négy óránál is több időt tölt el a világhálón, ráadásul az internethasználat az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.


Évek óta észlelhető trend, hogy a gyerekek világszerte kevesebbet kommunikálnak, sportolnak vagy kirándulnak, ellenben igen sok időt töltenek az okoskészülékek előtt. Napjainkra a világháló a legfiatalabb generáció életének szerves részévé vált, és a digitális világban már jobban eligazodnak, mint a szüleik. De vajon merre barangolnak, mi érdekli őket igazán? Egy most elkészült magyar kutatás az oktatási intézmények diákjainak internethasználati szokásait térképezte fel. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy mind a 6–12 évesek, mind a 13–18 évesek jelentős része nap mint nap internetezik, és a világhálón eltöltött idő az életkor emelkedésével egyenes arányban nő. Ezt a tevékenységet erősen befolyásolja, hogy a gyerekek egyre fiatalabb korban (a válaszadók 8-9 éves koruk körül) kapták meg első okostelefonjukat. A felmérés azt is alátámasztotta, hogy az internetnek és az okoseszközöknek mind nagyobb a szerepük a gyerekek életében.

A gyerekek döntő többsége átlagosan 1-2 órát internetezik naponta, azonban a fiúk 14,3 százaléka, míg a lányok 8,6 százaléka akár négy óránál is több időt tölt a világhálón. Az idejük nagy részét, konkrétan háromnegyedét videojátékokra fordítják, igaz, mindezt sok esetben nem egyedül, hanem a barátaikkal közösen teszik. Azaz az internet egyfajta találkozási pont is a legfiatalabb generáció számára. Hasonlóan nagy az érdeklődés (74 százalék) a vicces videótartalmak iránt is, míg a sorozatok és filmek a gyerekek 54 százalékát érdeklik. Korszakváltásnak is nevezhető az az eredmény, mely szerint a gyerekek több mint fele (51 százalékuk) a házi feladatok és a beadandó dolgozatok elkészítéséhez is használja az internetet. A 2000-es évek szülötteinek az internet hatá­sára egészen mások a médiafogyasztási szokásaik is. Ennek meg­felelően a gyerekek több mint harmada (39 százalék) youtubereket és gamereket nevezett meg első számú példaképként, a híres sportolók mindössze 17 százalékkal következnek, míg a szülőket a diákok 15 százaléka jelölte meg ebben a kategóriában.

A felmérésből az is kiderül, hogy a diákok nagy része hetente két-háromféle különórára is jár. A programozáson kívül a sport (65,4 százalék), az iskolai szakkörök (24,9 százalék), a nyelvtanulás (23,3 százalék) és a zenetanulás (20,5 százalék) a leggyakoribb iskola utáni elfoglaltság.

A diákok válaszai – összhangban a nemzetközi kutatások eredményeivel – arra is rámutatnak, hogy a programozási ismeretek hatására jobban tudnak figyelni más órákon, ráadásul a matematikát is jobban megkedvelték. A programozás másik előnye, hogy fejleszti a problémamegoldó képességet, kitartásra nevel, és magabiztosabbá teszi a gyerekeket, pozitívan hat a koncentrációra is.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka