Az innovációk jobbá teszik az életünket

A magyarok erősen bíznak a technológiai újdonságokban, és úgy vélik, hogy az inno­vációk jobbá, könnyebbé és fenntarthatóbbá teszik az életüket, hiszen az innovációk ma már velünk vannak ottho­nainkban, autóinkban, kórházainkban és az életünk legtöbb területén.


De vajon hogyan látják a magyarok a technológia rohamos fejlődését és benne a mesterséges intelligencia (MI) szerepét? Erre kereste a választ 1000 fő – 18 és 65 év közöttiek – megkérdezésével együtt­működésük első lépéseként a magyar­országi Bosch-csoport és a Richter Ge­deon Nyrt. közös kutatása, melynek eredményeit a Bosch × Richter Innovátorok Napja című konferencián mutatták be.

Bosch × Richter Innovátorok Napja című konferenciaForrás: Bosch

A technológiai fejlődés már jó ideje része az életünknek, az elért eredmények­nek sok hasznát tapasztaljuk a minden­napjainkban. A kutatás szerint a magyarok közel két­harmada (63 százalék) pozitívan gondolkodik az innovációról, és elenyésző arányban (2 százalék) vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonítanak a megkérdezettek: a környezet­szennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energia­felhasználást (42 százalék).

Forrás: Bosch

A legtöbben az MI szakmai alkalmazását jelenleg az internetes kereső­motorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék), továbbá az energia­ellátás szabályozá­sában is (21 százalék).

Forrás: Bosch

Mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a minden­napokban? A válaszadók elsősorban általános információ­keresésre (73 százalék) használják vagy használnák az MI-t. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan az MI-t a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azoknak az aránya (66 százalék), akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálá­sába vonnák be a mesterséges intelligenciát.

Forrás: Bosch

A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy az MI hozzájárul majd a ma még gyógyít­hatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezet­védelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonysá­gának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságo­sabbá tételét (31 százalék) várják.

Miközben a magyarok általános­ságban kifejezetten bíznak a technológiá­ban és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdést a válaszadókban. A meg­kérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan az MI hasznosságát illetően. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusok­hoz képest (19 százalék). A Boschnál és a Richternél is tisztában vannak azzal, hogy a kevésbé ismert új technológiák eleinte számos nyitott kérdést vethetnek fel, éppen ezért mindkét vállalat elkötelezett, hogy a mesterséges intelligencia iránti társadalmi nyitottságot és bizalmat tovább erősítse.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka