2013. december: tudomány, disszemináció, egyetem, jegyzet, portré, neutronkutatás, innováció, startup, atomenergia, zöldkörnyezet, megújuló energia, it, ipari automatizálás
2013. december 3.

Szerző:
Bencze Áron

Hogyan válhat startup fővárossá Budapest?

November elején mutatta be a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal a Budapest Hub munkacsoporttal közösen létrehozott, Runway Budapest 2.0.2.0-nak elnevezett tervét a 2014 és 2020 között lehívható európai uniós források helyes felhasználásáról, valamint a magyar Startup Credóról. A cél nem kisebb, mint hogy Budapest legyen a régió startup fővárosa.


Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint az elmúlt időszakban valami új vette kezdetét a magyar vállalkozások világában. Tucatnyi fiatal technológiai vállalkozás hódította meg a globális piacokat, sorra jelennek meg a kockázatitőke-társaságok, és szinte nincs olyan hét, hogy Budapesten ne lenne valamilyen verseny, ahol új ötletek, technológiai újdonságok, és ami ennél is fontosabb, vállalkozni vágyó fiatalok tűnnek fel. Az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott konferencián emlékeztetett arra is, hogy a magyar főváros egyszer, a 19. század utolsó negyedében már megmutatta, hogy a vállalkozók dinamizmusa miként tehet egy nagyvárost európai léptékű ipari, vállalkozói és innovációs központtá.

Ambiciózus jövőkép

Azt ugyan az államtitkár is elismerte, hogy Budapest egyelőre tá­vol áll egy hasonló pozíciótól, sőt legalább egy-másfél évtizedes lemaradásban vagyunk a világ nagy innovációs központjaitól, az NGM-ben mégis ambiciózus jövőképet fogalmaztak meg, mégpedig azt: 2020-ra Budapest legyen a régió startup fővárosa. Érdekesség, hogy jelenleg a világ 20 legdinamikusabb startup központja között mindössze négy európait találunk, a Top 10-ben pedig csupán egyet, Londont. A kormányzat szerint egy nagyváros okos és következetes szakpolitikával – szoros partnerségben a vállalkozói szektorral – akár egyetlen évtizeden belül is felküzdheti magát az innovációs verseny éllovasai közé.

Budapest kizárólag akkor lehet nyertes a Kelet-Közép-Európa startup központjáért folyó versenyben, ha egyre többen választják az innovatív vállalkozói életformát, azaz minél előbb jön létre a startup vállalkozások kritikus tömege – jelölte meg a sikerhez vezető egyik elengedhetetlen tényezőt Cséfalvay Zoltán, aki szerint ez a jelenség elindít egyfajta dinamikát, melynek segítségével a térség hasonlóan gondolkozó fiataljait a magyar fővárosba tudjuk majd vonzani. Éppen ez a piaci rés lehet egyébként az esélyünk, ugyanis Krakkótól Ljubljanáig, Prágától Bukarestig, azaz versenytársainknál is hiányzik a kritikus tömeg. Az pedig bizakodásra adhat okot, hogy hazánk a kutatás-fejlesztés és az innováció gazdaságban betöltött szerepe alapján már az európai középmezőnyben van, és ezzel messze megelőzi régiós versenytársait.

Az államtitkár kitért a komparatív, azaz másokhoz mért előnyök fontosságára is. Mint mondta, elsősorban a matematikai és számítástechnikai képzettségekre alapuló, egyben sajátos látásmódot igénylő területeken tudtunk eddig kiemelkedőt nyújtani. De hasonló a helyzet a biotechnológia és az orvosi műszerek fejlesztése terén is. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindezek mellett a helyszín is rendkívül fontos tényező. Úgy fogalmazott, Budapest csak akkor lehet sikeres, ha tudatosan épít jellegzetes helyi adottságaira. Más szóval, ha „pesties lesz”.

Állami segítségvállalás

Természetesen mindez önmagában még kevés a sikerhez. Az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kitért az állam katalizátor szerepére. A Runway Budapest 2.0.2.0 szerint a kormányzat a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság mellett az oktatás és képzés, a forrásokhoz való hozzáférés, valamint az adózás és szabályozás területén teremt majd támogató környezetet, vagyis meg kell szüntetni a bürokratikus akadályokat, adózási és járulékfizetési engedményekre van szükség. Elismerte, hogy a startupoknak az első években többnyire nincs nyereségük, miközben maga a termék- és vállalkozásfejlesztés is komoly kocká­zatokat hordoz. Emellett kiemelt szerepet kap a szellemi tulajdonjog és a szellemi tulajdon védelme is.

Tisztán kell látni és tudomásul venni, hogy az államnak kizárólag katalizátor szerepe van, nem szereplője a piacnak! Ha tud segíteni, az remek, de ne ártson a már meglévő folyamatoknak – foglalta össze a részvétel erejét és minőségét Cséfalvay Zoltán. Az oktatás és képzés fontosságát hangsúlyozva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes megfontolni a hazai és uniós támogatási források elkülönítését közvetlenül az egyetemi és akadémiai spin-off vállalkozások fejlesztésére. A Credo szerint kísérletet kellene tenni a felsőoktatásbeli startup inkubátorok kialakítására is. Ugyancsak a támogatandó lépések közé tartozik a befektetési szakemberek bevonása az oktatásba intézményesített formában, illetve az angol, mint munkanyelv általános használata is. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a magyar felsőoktatásból hiányzik az üzleti ismeretek gyakorlati jellegű oktatása, ezért sürgetően beszélt a startup üzleti akadémiák létrehozásáról is, amelyek a vállalkozásokat indító fiatalok számára kínálnak tartalmilag koncentrált képzéseket döntően magánberuházói, kisebb részben pedig állami vagy uniós forrásokból.

Forrás a sikerhez

Cséfalvay Zoltán tájékoztatása szerint a mintegy 7300 milliárd forintos uniós költségvetésből 2014 és 2020 között közel 700 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre és innovációra, ebből csaknem 130 milliárd forintot szánnak a magyar startup ökoszisztéma fejlesztésére és startupok támogatására. A tervezett támogatások egyharmada vissza nem térítendő (grant), azonban úgy véli, a pénz önmagában nem elég! Szüksége van az országnak egy programra.

A kormány jövőre is folytatni kívánja az úgynevezett Gazella-programot. Idén ősszel 18 pályázatból állami támogatással (összesen 2,1 milliárd forint jut erre a célra) elindult négy technoló­giai inkubátor program. 2014 és 2020 között pedig 30 milliárd forintnyi uniós forrást szánnának a programra, ebből 10 milliárdot az egyetemi spin-offokra. Ugyancsak a következő hétéves uniós időszak forrásaiból 10 milliárd forint jutna a Nyitott laborok intézménye elképzelés folytatására, propagálására. Az államtitkár szerint az Open Labs program a fiatal startuppereknek teremtene lehetőséget azzal, hogy ötleteik kifejlesztéséhez használhatnák a nagyvállalatok technikai-technológiai hátterét.

Mit kíván a magyar startup?
Valner Szabolcs, a Digital Factory Zrt. ügyvezető partnere előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a startupok globális iparágakban jönnek létre, addig a magyar kezdő vállalkozások – az ország méretéből adódóan – kisméretű piacon kezdik meg tevékenységüket. Valner, aki egyebek között a Vatera.hu alapítója és kilenc magyar startup sikeres menedzselője, egy amerikai kutatás eredményeire hivatkozva elmondta: a tengerentúli startupok a gyenge felsőoktatást, az ebből fakadó szakemberhiányt, a politikai bizonytalanságot, illetve a tőkéhez jutás kérdését jelölték meg prob­lémás területnek. De vajon milyen visszajelzéseket kapnánk ezekre a felvetésekre Magyarországon? A választ egy online kérdőív típusú, egyhetes felmérés volt hivatott megadni, melynek keretében háromszáz, elsősorban budapesti számítástechnikai vagy telekommunikációs cégtől kértek választ. A „mi hátráltatja a magyar vállalkozásokat?” kérdésre elsősorban az adminisztráció, az adó és a tőke kulcsszavakat gyűjtötték ki legnagyobb számban – tájékoztatott az eredményekről Valner Szabolcs, aki elmondta azt is, hogy a sorozat­vállalkozók jobban használják a kockázati tőke lehetőségét, míg a vidéki startupok jóval kisebb célokat tűznek ki maguk elé. Nekik már az is komoly siker, ha saját településükön túlra képesek eljutni. Mint mondta, míg a kisvárosiak a magyar, addig a fővárosi startupok a globális piacban gondolkoznak. A Vatera.hu alapítója szerint egy vállalkozás esetében rendkívül fontos a környezet is. Példaként az amerikai és az olasz piac közötti különbségeket említette: a tengerentúlon egy kezdő vállalkozás alapítása alig 240 dollárba kerül, éves fenntartása pedig még ennél is kevesebbe, addig Olaszországban 3200, illetve 8500 dollárt emészt fel ugyanez.

Mivel a startupok világa napról napra változik és dinamikusan fejlődik, a Runway Budapest 2.0.2.0 terv egyik lényeges eleme a fo­lyamatos kommunikáció – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Kiemelte: az oktatás modernizálása, a pénzügyi támogatások, továbbá az adózás és egyéb szabályozások könnyítése mellett szükség van folyamatos interakciókra és visszajelzésekre, hogy az államra akár partnerként is tekinthetünk. A kezdő vállalkozásokat minél hamarabb meg kell erősíteni abban a hitben, hogy Magyarországról indulva is meg lehet hódítani a globális piacokat. Amennyiben ez sikerülne, az európai térképen London, Párizs, Berlin és Moszkva mellett az ötödik startup főváros Budapest lehetne, ráadásul egyúttal a régió legfontosabb startup találkozási pontjaként. A rendszerváltás óta két elvesztegetett évtizedet tudhatunk magunk mögött. Ezúttal megvan a kormányzati szándék, megfogalmazták a programot, és mindehhez egy innovatív generáció is készen áll a változásra.•

 
Innotéka