2018. január–február: jegyzet, orvostudomány, portré, lézer, innováció, tudomány, atomenergia, energiagazdálkodás, startup, agrárium, zöldkörnyezet, genomika, fenntarthatóság, kiállítás/konferencia, robotika, it

Különleges megoldások az ipari lézertechnológiában

A Bay Zoltán Kutatóközpont idén ünnepli megalapításának 25. év­fordulóját. Magyarország egyik legjelentősebb nonprofit kutató- és tudásközvetítő intézményeként kiemelkedő szerepet vállal az ipari lézerek hazai elterjesztésében is. Legújabb K+F infrastruktúrafejlesztési projektjüket a Neumann János Egyetemmel közösen valósítják meg, melynek eredményeként egy félmilliárd forint összértékű diódalézer-központ kezdheti meg működését 2019-ben.


A Bay Zoltán kutatóközpont mérnöki divíziója jelentős erőforrásokat fordít ipari lézersugaras technológiák kutatására is. Az idén jubiláló nonprofit kutatóintézetnek egy jól felszerelt lézertechnológiai laboratórium áll rendelkezésére Budapesten és Egerben, ahol nemcsak alkalmazott kutatás-fejlesztés folyik, hanem a piaci, elsősorban az ipari partnerek speciális megmunkálási és kis sorozatú gyártási igényeinek is igyekeznek megfelelni.

Egyedi gyártású SPI Fiber lézersugaras tisztító- és gravírozó­berendezés munka közben az egri lézerközpontban.

Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér gépészmérnök, anyagtudo­mányi mérnök-fizikus vezetésével jelentős eredményeket ér­tek el a közel 70 fős mérnöki divízió kutatócsoportjai az elmúlt két évtizedben.
Az eredményeket látva joggal vetődik fel a kérdés: miben áll a Bay mérnöki divíziója sikerének titka? Hiszen ma már nemcsak a jelentős kapacitásokkal rendelkező nehéz- és járműipari gyártó cégeknek van csúcstechnológiát képviselő lézersugaras hegesztő-, vágó-, felületkezelő berendezésük, hanem milliárdos eszközparkkal rendelkező szolgáltató cégek, bérgyártásra szakosodott szolgáltatók is beléptek a lézertechnológia piacára.

Lézergép mélyvarratos hegesztési ciklus közben az egri lézerközpontban.

„Legfőbb versenyelőnyünk a többi piaci szereplővel szemben a széles körű minőségi szaktudás és a több évtizedes tapasztalat, amely idehaza egyedülállónak mondható” – jelentette ki a divízióvezető. A nagy szilárdságú acélok, réz- vagy alumíniumötvözetek, vagy épp a heterogén anyagpárosítások esetében ugyanis nem elegendő a nagy teljesítményű gáz­lézer. Ezért a high-tech lézertechnológiai eszközparkban rejlő piaci lehetőségek csak akkor válthatók üzleti sikerré, ha magas szintű anyagszerkezeti, anyagtechnológiai, anyagvizsgálati és modellezési tudással párosulnak. Ezért képes a Bay mérnöki divíziója szinte bármilyen piaci igényre, kihívásra egyedi technológiákat, megoldásokat kifejleszteni és kínálni ezen a területen.

Rofin gyártmányú szilárdtest-lézergép munkavégzés közben a budapesti lézerközpontban.

A Bay mérnöki kutatócsapata hosszú idő alatt elért eredményei láttán az egyik legjelentősebb egri autóalkatrész-beszállító nemzetközi nagyvállalat szakértői is a lézertechnológiai osztály munkatársaihoz fordultak. Az egri szakemberek a kutatók által kifejlesztett speciális, mélyvarratos lézer­sugaras technológiával képesek ugyanis olyan sebességváltó alkatrészeket hegeszteni, amelyek a legmagasabb minőségi követelményeknek is teljes mértékben megfelelnek.

A folyamatosan érkező, egyre jelentősebb értékű piaci igények arra ösztönzik a Bay Zoltán Kutatóközpont menedzsmentjét, hogy a rohamosan fejlődő lézertechnológia minél szélesebb spektrumát tegyék elérhetővé hazai és nemzetközi ügyfeleiknek. E cél elérése érdekében a Neumann János Egyetemmel közösen elnyert 518 millió forintos GINOP-pá­lyázat lehetőséget ad egy ultramodern, a hazai piacon egyedülálló, alkalmazott kutatásra és duális oktatásra egyaránt alkalmas diódalézer-központ kialakítására 2019 év folyamán. Az épület-infrastruktúráról az egyetem gondoskodik, a nagy teljesítményű direktdiódás, illetve impulzuslézeres mikromegmunkáló központ specifikációját, a gépbeszerzést, a rendszerbe állítást és az üzemeltetést pedig a Bay mérnöki divíziója valósítja meg.•

 
Innotéka