2019. június: orvostudomány, ökológia, jegyzet, fizika, lézer, anyagtudomány, tudomány, disszemináció, Nemzeti Agykutatási Program, innováció, építés, atomenergia, biztonságtechnika, élelmiszer, egyetem, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, közlekedés, megújuló energia, környezetvédelem, fenntarthatóság, it
2019. június 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Segítőink védelmében

Okos, tanulságos kiadvánnyal lepte meg az érdeklődőket az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK): Beporzók a kertünk­ben – avagy a háttérben munkálkodó természet. Igen, ez a munka méhekről és egyéb szorgos lényekről szól, amelyek nélkül úgy járunk, ahogy a kínai Szecsuan tartomány járt. Ott a túlzásba vitt vegyszerezés miatt eltűntek a házi és a vadméhek, ezért a gazdálkodók kénytelenek saját kezűleg végezni a beporzást: a virágport kis ecsetekkel juttatják el egyik virágról a másikra. Emberméhecskék araszolnak a fákon. Ezt az abszurd helyzetet megelőzhetnénk az apró beporzók védelmével. Ha nem tesszük, világméretű lesz a kínai gyakorlat. Munka akad, hiszen haszon­növényeink 70 százaléka nem fordulna termőre az állati beporzás nélkül.

A kiadvány megjelentetésének nem titkolt célja, hogy fel­hívja a figyelmet az emberi tevékenység káros következményeire – van belőle bőven. 1950 és 2000 között nagy arányban és több alkalommal csökkent a háziméh-családok száma, míg a rovarbeporzást igénylő termesztett növények mennyisége ugyanezen idő alatt megháromszorozódott. Azaz egyre kevesebb a beporzó és mind több a beporzásra váró növény. Csak Európában a vadméh- és lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, 30 százalékuknak pedig csökken az állománya. Amennyiben nem etetjük nektárral ezeket az apró segédeket, eltűnnek, s velük együtt az élelmünk jelentős része. Nem kellene megvárni a katasztrófát, inkább tegyünk ellene. Apró füzettel, könnyen érthető meg­fogalmazással, az MTA ÖK honlapján megtalálható ingyen letölthető formában.
Ilyen az igazi tudományos népszerűsítés.•

 
Innotéka