2017. december: jegyzet, orvostudomány, portré, Nemzeti Agykutatási Program, tudomány, egyetem, fizika, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, genomika, bioinformatika, it, neutronkutatás, anyagtudomány, innováció, atomenergia, gépipar, elektronika, startup, energiagazdálkodás, biztonságtechnika

Változóban az energiaellátás globális rendszere

Az európai energiaszektor radikális változásokon megy keresztül, és ez az átállás az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan az egész világon gyorsulni fog. Hogyan változik a decentralizált energia­elosztás következtében a fogyasztók és a termelők kapcsolata a jövőben? Milyen új szokásokat kell majd elsajátítanunk?


Jelenlegi életszínvonalunk vajon fenntartható lesz-e a jövőben, ha a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű felhasználásával sikerül csökkenteni a fosszilis energiától való függőségünket, és ennek köszönhetően a következő nemzedékeknek kevésbé kell majd aggódniuk a Föld mindinkább apadó kőolajkészletei miatt?

Számos kérdésre ma még nincs válasz. Egymásnak nemritkán ellentmondó tanulmányok látnak napvilágot arról, hogy mennyi idő alatt használja el az emberiség a még meglévő olajtartalékát. Mindenesetre addig kellene az új technológiai rendszereket bevezetni, amíg a régi nem omlik össze, és van elég idő az átállást követően az energiaellátás stabilitásának megőrzésére. A megújuló energiaforrásokat gyakran a fosszilis tüzelőanyagok használatával kapcsolatos problémák megoldásaként tüntetik fel, de szabad-e egyáltalán abban gondolkodni, hogy teljes egészében kiválthatják a fosszilis energiát? A fenntartható, decentralizált energetikai rendszerek kialakítása egy sokszereplős, bonyolult struktúraváltással járó hosszú folyamat, amelynek még csak az elején járunk, azonban a jövőbeli fejlesztéseknél fontos szempontnak kell lennie az energia- és a klímapolitika összhangjának a megteremtése. Ehhez az uniós tagországok eddiginél szorosabb együttműködésére van szükség.

Nemzetközi szakértők érkeztek Budapestre október végén, hogy az idén negyedik alkalommal megrendezett SUSCO Nemzetközi fenntartható fejlődési konferencia résztvevői előtt felvázolják napjaink globális energiatérképét, és megvitassák energiaellátásunk fenntarthatósági stratégiáit, geopolitikai szempontjait.
Hiszen Európa energetikai jövője a ma meghozott döntéseinktől és azok végrehajtásától függ, és felelősek vagyunk azért, hogy a következő nemzedékek is hozzáférhessenek megfizethető áron a biztonságos, tiszta energiához.

Idén a SUSCO Nemzetközi fenntartható fejlődési konferencia kiemelt célja volt napjaink globális energiatérképének felvázolása, valamint energiaellátásunk fenntarthatósági stratégiái és geopolitikai szempontjai.

Az Antall József Tudásközpontban megrendezett konferencián Frank Spengler, a magyarországi Konrad Adenauer Alapítvány képviselet-vezetője előadásában elmondta, hogy kétségtelenül az energiaellátás globális rendszere volt a fenntartható fejlődés meghatározó témája az idén. Az Európai Bizottság által javasolt energiapolitikai cselekvési programból három célt emelt ki az európai fenntartható fejlődési stratégiával kapcsolatban: az energiabiztonságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet. Kitért arra is, hogy a szuverén tagállamok maguk dönthetik el, hogyan vezetik be és tartják fenn új energiastratégiájukat, figyelembe véve nemzeti, politikai, társadalmi és gazdasági helyzetüket.
Elsődleges fontosságot tulajdonít az intelligens hálózatok és az ágazati kapcsolatok kutatásának, fejlesztésének, valamint inno­vációjának az Európai Bizottság által létrehozott Európai Technológiai és Innovációs Platform (ETIP SNET), mely az új stratégiai energiatechnológiai (SET) terv keretében igyekszik összehozni az energiaágazat szereplőit és a szakértőket.

Thierry Le Boucher, a szervezet alelnöke az Európa intelligensebb energiaátváltásához szükséges kutatási prioritásokat meghatározó megvalósítási tervet ismertette a budapesti konferencián, kiemelve azokat a kulcsfontosságú fejlesztési szempontokat, amelyek lehetővé teszik a fenntartható európai villamos­energia-rendszer kialakításához vezető zökkenőmentesebb át­menetet. De mit akar az Európai Unió megváltoztatni az energiarendszerek kutatásának finanszírozásában? A szervezet javaslata szerint a kitűzött célok eléréséhez az EU-ban jelentős befektetésekre, további kutatás-fejlesztési programokra és számos innovációra lesz szükség. A klímavédelmi célok eléréséhez foglalkozni kell az energiarendszer és az energiapiaci forradalom innovációs kihívásaival, valamint a megfizethető és biztonságos ellátás keretében történő megújuló energiaforrások integrálásával. Vegyenek részt az érde­kelt felek egy kutatási és innovációs ütemterv elkészítésében, készüljön jelentés arról, hogy az egyes országokban mi történik, továbbá osszák meg egymással a kutatási és fejlesztési tevékenységüket. Minden érintettet el kell érni a tagállamokban a fenntartható tervezés és fejlesztés érdekében, határozta meg az elérendő célokat a szakember.

Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsabban növekedjen a világ többi részénél, a mostaninál lényegesen rugalmasabb energiamixre van szükség, amihez adaptálni kell az európai energetikai rendszert. Politikai döntésnek kell születnie a tárolási technológia továbbfejlesztéséről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy több megújuló energiát lehessen felhasználni a jövőben. Foglalkozni kell a digitalizálás nyújtotta összes lehetőséggel. A jövő energiarendszerében kulcsszerepet játszik a rugalmasság, mivel a fogyasztóknak lehetőségük lesz arra, hogy válasszanak az elérhető energiák közül, ezért a változó globális energiapiacon megjelenő új szereplőket kihívás elé állíthatja a versenyképes és megfizethető energia biztosítása. Az energiapiaci egyensúly megteremtéséhez új, rugalmas termékre van szükség. Az innovációval kapcsolatban a szakember kiemelte a skálázható energiaátvitel, valamint a digitalizálás és az integrált IT megoldások tervezését és bemutatását.

Miközben olyan új technológiai és üzleti koncepciók kidolgozása a cél, amelyek ösztönzik a jelenlegi energiarendszerek átmenetét a fenntartható rendszerek felé, addig még mindig nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen következményekkel jár majd a megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerre való átállás. Míg a fosszilis tüzelőanyagok földrajzi és technológiai sajátosságainak politikai következményei jól ismertek, addig nem sokat hallani a zöldenergia rendszerbe történő belépésének hatásairól.

Még mindig nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen következményekkel jár majd a megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerre való átállás. Míg a fosszilis tüzelőanyagok földrajzi és technológiai sajátosságainak politikai következményei jól ismertek, addig nem sokat hallani a zöldenergia rendszerbe történő belépésének hatásairól.

A megújuló energiaforrások geopolitikájával és irányításával foglalkozik Daniel Scholten, a Delfti Műszaki Egyetem adjunktusa, aki kutatásaiban és a témával kapcsolatos könyveiben az ezekre való áttérés társadalmi vonatkozásaira összpontosít. Vizsgálja a megújuló energiaforrások földrajzi és műszaki jellemzőinek lehetséges politikai hatásait, és úgy véli, hogy még mindig sokan fektetnek be az olajüzletbe. Előadásában arról beszélt, amiről szerinte kevés szó esik, vagy még nem tárták fel kellő alapossággal: új szereplők jelentek meg az energiapiacon, nő például a napelemet üzemeltető háztartások száma, amelyek az új üzleti modellnek megfelelően felszerelt okos mérőknek köszönhetően csökkentik az energiaköltségeiket. Az elektromos áram nagy távolságokra szállítása jelentős változásokat hoz az infrastruktúrában. Azonban a lehetséges termelők és a tárolás nagyságát vizsgálva kiderül, hogy a fő problémát nem ez jelenti az energiaellátásban, sokkal inkább az infrastrukturális menedzsment.

Három észrevétel merül fel a fosszilis energiahordozókon alapuló energiarendszer geopolitikájával kapcsolatban. Először is: elmozdulás az erőforrásokhoz való hozzáféréstől az infrastrukturális irányítás stratégiai pozicionálása felé. Másodszor: a termelőktől a fogyasztókig terjedő stratégiai tőkeáttétel, valamint az egyensúlyi és tárolási szolgáltatások nyújtására képes országok közötti átállás. Harmadszor: a legtöbb or­szág számára fennáll annak a lehetősége, hogy „prosumer” fogyasztó-termelő országgá (producer + consumer = pro­sumer) válhasson, ami jelentősen csökkentheti a geopolitikai aggodalom minden formáját. (Forrás: sciencedirect.com; Daniel J. Scholten, Rick Bosman)

Továbbra is kérdés, hogy ki fogja birtokolni, működtetni, fejleszteni és szabályozni ezeket az új rendszereket. Európában erre már léteznek megoldások, de a világ más részein még nem igazán. A megújuló energiarendszer tulajdonságaival, valamint ezek hatásaival kapcsolatban kijelentette, hogy a globális villamosenergia-termelés részévé váltak a megújuló energiaforrások is azáltal, hogy hozzáadódnak az energiamixhez. Minden országnak van ugyanis hozzáférése a megújuló energia valamilyen formájához, némelyeknek több, másoknak kevesebb, ám ez nem jelenti azt, hogy mindegyik meg tudná oldani önállóan a saját energiaellátását. Bár ez a helyzet lényegesen különbözik attól a világtól, amikor a nemzeteknek még nem volt gáztartalékuk.

A részvételen alapuló új platformoknak és szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók aktív szereplőkké, termelőkké vagy úgynevezett prosumerekké, azaz professzionális fogyasztókká válnak, ezért a felhasználók kreativitásának és részvételi kedvének növelése érdekében feltétlenül új politikákat kell kialakítani. (Forrás: eur-lex.europa.eu)

De milyen geopolitikai következményei lesznek ezeknek az új hatásoknak? Például az, hogy a globális energiapiac az egyenlő verseny felé halad, egy olyan világot teremtve, ahol számtalan potenciális áramtermelő létezik, és a legsürgősebb cél az európaiak számára egyértelműen a technológiai vezető szerep megszerzése, illetve megtartása. A fejlődés nem egyenletes, némely országok többet fektetnek a megújuló energiákba, mint mások, érdekes lesz látni ezeknek az országoknak a helyét az egységes európai energiapiacon, jegyezte meg a holland kutató. Napjainkban amikor előtérbe kerül a megújuló energia és az éghajlatváltozás, mégis miért gondolkodunk olajról és gázról, amikor a geopolitikáról van szó, és miért nem vizsgáljuk meg ezeket az új kérdéseket, amelyekkel a 2020-as, 2030-as és 2040-es években fogunk szembesülni? A szakember úgy véli, hogy sok új kihívás elé nézünk az elkövetkezendő időben, mert a megújulók enyhítik ugyan a régi függőségeket, de újakat hoznak helyettük, és talán a megújuló energiaforrások okozhatják majd a legnagyobb zavarokat a politikában, összességében mégis kisebb feszültség várható, és a mainál jóval összetettebb kapcsolatokra lehet számítani. Szerinte végül a megújuló energiaforrások politikátlanítani fogják az energiakereskedelmet.

Jürgen Kropp, a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet alelnöke arról beszélt, hogy a klímaváltozás átformálja civilizációnkat, ezért a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja nem pusztán az energiarendszerünk átalakítását jelenti. Nincs sok idő hátra, igyekeznünk kell megragadni minden lehetőséget, hogy fenntarthatósági céljainkat elérjük. Ez az oka annak, amiért kidolgoztak egy új modellt, mondta Kropp, aki az új EU Horizon 2020 Project, a European Calculator koordinátora is.

A fenntartható fejlődés konferenciával párhuzamosan megrendezett EUCalc projekt bemutatóján nemzetközi szakértők egyeztettek a European Calculator modell Global Calculator koncepción alapuló megoldásairól. A modell célja egy min­denki által elérhető eszköz kifejlesztése, amelynek segítsé­gével mérhetővé válik a különböző energetikai forgatóköny-vek üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatása.

A legsürgősebb teendőink kiderülnek az IPCC-ből, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2013–2014-ben kiadott helyzetértékelő jelentéséből, de hogyan lehet meggyőzni az európai lakosságot arról, hogy lineáris összefüggés van a felmelegedés és az antropogén (az emberi tevékenységből eredő – a szerk.) kibocsátás mértéke között? Úgy, hogy részesévé válik ennek a kihívásnak, jelentette ki a szakember. A városok a felelősek a globális környezetszennyezés 75 százalékáért, ugyanakkor igazán figyelemre méltó, hogy az ott lakók jóval együttműködőbbek, mint a vidéken élők. A klímaváltozás elleni küzdelemhez nagyban hozzájárul az egyének felelősségteljes viselkedése, személyes fejlődése. Bár ennek nincs köze az energetikához, tette hozzá, de az élelmiszer-pazarlás elkerülésével például több mint 12 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátását.

Meg kell győzni az európai lakosságot arról, hogy lineáris összefüggés van a felmelegedés és az emberi tevékenységből eredő kibocsátás mértéke között. A városok a felelősek a globális környezetszennyezés 75 százalékáért, ugyanakkor az ott lakók jóval együttműködőbbek, mint a vidéken élők. A klímaváltozás elleni küzdelemhez nagyban hozzájárulna az egyének felelősségteljes viselkedése, személyes fejlődése.

Ezen a találkozón klímakutatók, jogi és geopolitikai szakértők vitatták meg Európa és a világ energetikai jövőjét a globális energiabiztonság, a megújuló energia terjedése, illetve az energiaellátást támogató legkorszerűbb technológiai és tárolási megoldásokon keresztül. Olyan új technológiai és üzleti koncepciók létrehozásáról esett szó, amelyek felgyorsíthatják a jelenlegi energiarendszerek átmenetét a fenntartható rendszerek felé. Ugyanakkor a fejlődés nem egyenletes. Az energiatermelésben végbemenő változások nem azonosak minden országban. Ezért az eltérő termelési struktúra, a szabályozási és a támogatási környezet, a változékony teljesítménnyel termelt energia és a hálózatok kiegyenlítőenergia-igényének növekedése miatti hatásokat is vizsgálni kell. S jóllehet a megújuló energiák kitermelése folyamatosan nő a világ fejlett országaiban, azonban a megtermelt tiszta energia tárolása későbbi hasznosítás céljából még komoly kihívást jelent. Erre a problémára is keresték a választ a szakemberek, mivel az eddigi technológiáknál jóval olcsóbb megoldásra lenne szükség a fenntartható energiagazdálkodásra való átállás után.•

 
Innotéka