A jégkorszaki Kárpát-medence
Azt tanultuk, hogy a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte túl, így például hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet árnyalják a rangos Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői, köztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai. A kutatók az elmúlt évtizedben több alkalommal is végeztek botanikai kutatásokat olyan hideg klímán Szibériában (Oroszországban, Mongóliában), amilyen a Kárpát-medencében az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában (26–19 ezer évvel ezelőtt) volt.
Zsoldos Márton illusztrációja – a jégkorszak leghidegebb időszakában (19–26 ezer éve) – a tanulmány eredményei alapján, a Mátra déli előterének egy július eleji állapotát ábrázolja.„Dél-Szibériában legnagyobb meglepetésünkre kifejezetten fajgazdag növényközösségeket láttunk, és ennek hatására felmerült bennünk, hogy a Kárpát-medencei élőhelyek talán nem is lehettek olyan fajszegények a jégkorszakban, mint korábban gondoltuk” – jelentette ki Molnár Ábel Péter, a cikk vezető szerzője, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének doktorandusza.
A szerzők elképzelését erősítik azok az új genetikai vizsgálatok, amelyek több őshonos gyepi, erdei és mocsári faj kapcsán is kimutatták, hogy azok a Kárpát-medencében élték túl a jégkorszak leghidegebb időszakát.•
