Stresszelték a nagy vízibolhát

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az acetamiprid és thia­cloprid neonikotinoid hatóanyagok toxicitási kockázatát vizsgálták a nagy vízibolha esetében. A kutatásról szóló tanulmány a Comparative Biochemistry and Physiology, Part C. tudományos folyóirat­ban jelent meg.


A kifejlett nagy vízibolhaA kifejlett nagy vízibolha hossza 1,5–5 milliméter között van (Forrás: Wikipédia)

A neonikotinoid-alapú rovarölő szerek megjelenése és mind intenzívebb alkalmazása az 1990-es évektől a ható­anyagok és bomlástermékeik egyre gyakoribb és növekvő koncentrációinak előfordulását okozta a természetes felszíni vizekben. Mint számos veszélyes anyag esetében, ezek toxicitási kockázatának megítélésében is aktuális kérdés a klímaváltozást kísérő nagyobb átlaghőmérséklet befolyásoló hatása, amelyről kevés adat áll rendelkezésre. A tihanyi kutatók azt vizsgálták, hogy az acetamipridnek és az EU-engedéllyel már nem rendelkező thiaclopridnek milyen hatása van a nagy vízibolha szaporodására 21, illetve 26 Celsius-fokos hőmérsékleten.

Molekuláris vizsgálatokForrás: HUN-REN BLKI

A 48 órás terhelés egyértelműen jelentős stresszt váltott ki a vízibolhában. A 26 Celsius-fokos átlaghőmérséklet önmagában is szignifikáns oxidatív stresszt okozott, ezzel jelentősen befolyásolta a neonikotinoidok metabolikus és membrántranszport folyamatokra gyakorolt hatásait. A nagy vízibolha szaporodására mindkét rovarölő szer 26 Celsius-fokon volt jelentőseb hatással, ami késleltetett első szaporulatban, a szaporulat csökkenésében és számottevően kisebb, egy nőstényre jutó ivadékszámban nyilvánult meg.•

Címlapkép forrása: Wikipédia


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka