Ötvenéves a Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Szegedi Biológiai Kutató­központ (SZBK) idén ünnepli fenn­állása 50. év­forduló­ját. Az öt évtized alatt a dél-alföldi régió és Szeged emblematikus intézménye, Magyar­ország egyik világ­viszonylat­­ban is elismert és sikeres kutató­­műhelye lett.


Az SZBK első laboratóriumai 1971-ben kezdték meg működésüket, majd 1973-ban – szegedi kötődésű Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert jelenlétében – került sor a teljesen elkészült létesítmény ünnepélyes felavatására. Az SZBK létrehozásával a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az alapítók célja egy olyan kutatási környezet kialakítása volt, amely lehetővé teszi az élet­tudományi alap­kutatások nemzetközileg is verseny­képes szintre emelését. Az SZBK küldetéséből eredő multi­­diszciplináris jellegű kutató­munka jelenleg négy független intézet keretein belül folyik.

Biofizikai Intézet

A Biofizikai Intézet működésének alapja a biológiai rendszerek és alap­folyamatok fizikai megközelítésű megismerése a molekuláris szinttől a sejtek és szövetek szintjéig, valamint modern fizikai módszerek kifejlesztése és alkalmazása a biológiai rendszerek vizsgálatára. Kutatóink nemzetközi hír­névre tettek szert a bio­energetika területén, ezen belül ki­emel­ten a mikrobiális retinál­fehérjék működésének megismerése és a fehérjék elektromos válasz­jelének felfedezése terén. Különösen nagy vissz­hangot kiváltó eredményeket ér­tek el az optikai mikro­fabrikáció és mikro­manipuláció fejlesztésében és biofizikai alkalmazásában, ami a mikro­fluidikával kombinálva a jövőben is az egyik legígéretesebb téma mind a felfedező, mind az alkalmazott kutatásban. A hetvenes években kutatóink a világon elsőként dolgozták ki az agyi kapillárisok izolálásának módszerét, elindítva ezzel az intézetben azóta is nagy sikerrel folytatott kutatásokat a vér-agy gát és a biológiai barrierek működésével kapcsolatban. Az Intézet jelene és jövője egyre hang­súlyosabban az orvos­biológiai kutatásokon alapul, kiegészülve chip­laboratóriumi, bio­­fotonikai és bio­elektronikai technológiák alkalmazásával.

Mikrofluidikai chipMikrofluidikai chip biofizikai kísérletekhez.

Biokémiai Intézet

A Biokémiai Intézet már az 1970-es években nemzet­közi hírnevet szerzett a DNS sebészi pontosságú vágását lehetővé tevő restrikciós-modifikációs rendszerek, illetve a lipidek biológiai szerepének vizsgálatával. A klasszikus bio­kémia területére sorolható fehérje-ligand kölcsön­hatás-vizsgálatok szintén a kezdetektől zajlanak, és számos opioid és kannabinoid típusú farmako­terápiás szer felfedezé­séhez vezettek. A receptor-ligand vizsgálatok napjaink­ban új tumor-immun­terápiás stratégiák kidolgozá­sát célozzák. A kétezres években az intézet fontos profil­szélesítésen ment át, kutatási eszköz­tárába emelve a szintetikus biológiát, az evolúció­biológiát és a rendszer­biológiát. Az új rendszer­biológiai megközelítés a többi között az antibiotikum-rezisztens baktérium­törzsek kialakulásának, valamint a növény­patogén gombák kölcsön­hatásainak vizsgálatával nemzetközileg kiemelkedő eredménye­ket hozott. Az Intézetben folyó munka legújabb, innovatív húzó­ereje a számító­gépes mélytanulás alkalmazása, amely lehetővé teszi automatizált sejt- és szövettani diagnosztikai eljárások fejlesztését és egysejt-vizsgálatokra (membrán­­potenciál, transz­kriptomika, proteomika stb.) alkalmas, robotizált rendszerek kialakítását.

Humán tumoros sejtek automatikus detektálásaHumán tumoros sejtek automatikus detektálása mesterséges intelligencia felhasználásával.

Genetikai Intézet

A Genetikai Intézet kutató­csoportjai molekuláris genetikai módszerek­kel vizsgálják a sejt­működés, az egyed­fejlődés és a magasabb rendűek immun­rendszerének biológiáját. Kutatóink nemzetközi hírnévre tettek szert a világelső mesterséges emlős kromoszóma létrehozásával, a biológiai nitrogén­kötés alapjainak tisztázásával, valamint a gén­szintézis módszerének korai alkalmazásával. Jelentős eredménye­ket értek el a DNS-hiba-javítás és az autofágia területén is. Magyar­országon elsőként intézetünkben indultak archeo­genetikai kutatások. Az Intézet jelenlegi tudományos élete az egyed­fejlődés genetikája és az őssejt­kutatás, a genom­stabilitás és a rákképző­dés, valamint a molekuláris immunológiai kutatások köré szerveződik. A felfedező kutatások eredményeit siker­rel alkalmazzuk egyebek között új gyógyszer­célpontok azonosítására, rák­terápiás és analitikai módszerek kifejlesztésére, mRNS-alapú technológiák elterjesztésére, gén­terápiás eljárások kidolgozására. Célunk, hogy az ötvenéves hagyományokra alapozó, innovatív, tudományos környezet biztosításával a jövőben is az elődök eredményeihez méltó kutatási és fejlesztési eredményeket érjünk el.

Zöld fluoreszcens fehérjét kifejező Drosophila melanogaster lárvák vizsgálataZöld fluoreszcens fehérjét kifejező Drosophila melanogaster lárvák vizsgálata videomikroszkóppal.

Növénybiológiai Intézetben

A Növénybiológiai Intézetben folyó kutatások a kezdetektől a fény­érzékelést, a fény­energia-hasznosítást, a növényi egyed­fejlődést, a stressz­válaszokat és a szimbiotikus kölcsön­­hatásokat meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok feltárására, hasznosítására irányultak. Kutatóink nemzetközi szinten kiemelkedő eredménye­ket értek el transz­genikus növények létre­hozására alkalmas mód­szerek fejlesztése és alkalmazása, a növényi sejt­ciklus-szabályozás elemeinek feltárása, a növényi cirkadián óra és a fény­érzékelés, továbbá a növényi stressz­válaszok mechanizmusai­nak megismerése területén. Jelentős nemzetközi figyelmet keltettek a foto­szintetikus apparátus szerkezetének, elektron­transzport-folyamatainak és a környezeti stressz­hatások okozta károsodá­sainak tisztázásában elért eredmények. Nagy vissz­hangot váltott ki a szimbiotikus nitrogén­kötésben kulcs­szerepet játszó gümő­specifikus NCR-peptidek anti­mikrobiális hatá­sának felfedezése. Jelenlegi és jövőbeli kutatásaink fókusza a foto­szintetikus fény­energia-átalakítás hasznosítása, hatékony baktérium-alga-növény rendszerek kifejlesztése biológiai nitrogénkötésre és megújuló energiatermelésre, valamint új generációs genom­szerkesztési módszerek alkalmazása stressz­tűrő növényi és mikroalga-vonalak előállítására.

Szimbiotikus rhizobium baktériumA pillangósvirágú növények gyökerén fejlődő, szimbiotikus rhizobium baktériumok képesek a légköri nitrogén megkötésére.

A kutatómunka mellett mindig kiemelt hangsúlyt fektettünk az SZBK-ban folyó szakemberképzésre, így nem meglepő, hogy tucatnyi, ma már nemzetközileg vezető kutatóról – köztük az orvosi-élettani Nobel-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalinról – közismert, hogy tudományos pályáját az SZBK laboratóriumaiban kezdte. A kiválóságra való, megalkuvás nélküli törekvés hatékony együttműködésekkel párosul. Legfontosabb stratégiai partnereink a Szegedi Tudományegyetem, az ELI-ALPS Lézerközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, amely reményeink szerint biztosítani fogja, hogy Szeged már a közeljövőben Kelet-Közép-Európa meghatározó tudományos központjává váljon.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka