Két magyar Nobel-díjas
Karikó Katalin Kisújszálláson született, a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakán diplomázott 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Központba (SZBK) került. 1982-ben doktorált, 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték az SZBK-ból. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen lett állása, ahol huszonnégy évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman amerikai immunológussal. A Karikó–Weissman-technika a Covid-vakcina fejlesztésének alapja. A két kutató munkáját számtalan díjjal ismerték el, most az orvosi-élettani Nobel-díjat kapták meg az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. Működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe.
A fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapta az attoszekundumos fizika megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
A 61 esztendős, Móron született Krausz Ferenc – aki az ELTE-n elméleti fizikát tanult, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig villamosmérnöki tanulmányokat folytatott – a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatok vizsgálhatók, amelyeket korábban nem tudtak a szakemberek. A magyar fizikus a Bécsi Műszaki Egyetemen 2001-ben először hozta létre és mérte meg az extrém rövid idejű ultraibolya fény egyedi fényvillanásait. Krausz Ferencnek nagy szerepe volt abban, hogy Szegedre került a világ egy legmodernebb lézerközpontja, az ELI-ALPS. 2019 óta Budapesten működik a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ, amely szintén erre a technikára épül.
A 2023-as kémiai Nobel-díjat Moungi G. Bawend, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora, Louis E. Brus a New York-i Columbia Egyetem professzora és Alekszej I. Ekimov a New York-i Nanocrystals Technology munkatársa érdemelte ki.
A három kutató a kvantumpontok felfedezéséért és fejlesztéséért kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést. Hármuknak olyan kicsi részecskéket sikerült előállítaniuk, amelyek tulajdonságait kvantumjelenségek határozzák meg. A kvantumpontoknak napjainkban nagy jelentőségük van a nanotechnológiában. A kvantumpontok világítják meg például a QLED technológián alapuló számítógép-monitorokat és televízió-képernyőket. Egyes LED-lámpák fényét is ezek javítják fel, biokémikusok és orvosok pedig biológiai szövetek feltérképezésére is használják.•
