2013. december: tudomány, disszemináció, egyetem, jegyzet, portré, neutronkutatás, innováció, startup, atomenergia, zöldkörnyezet, megújuló energia, it, kiállítás/konferencia, ipari automatizálás
2013. december 3.

Szerző:
S. K.

National Instruments – Budapest • hungary.ni.com • National Instruments – Debrecen • ni.com/debrecen

A gazdaság fenntartható fejlődésének kulcsa: az innováció

Mind Magyarországon, mind Európa-szerte napjainkban és a múltba visszatekintve is folyamatos és számszerűen is jelentős tudományos eredmények születésének lehetünk tanúi. Gondoljunk csak a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumára, a svájci Nagy Hadronütköztetőre (Large Hadron Collider, LHC) vagy hazai vonatkozásban a debreceni ATOMKI-ban egyedülálló módon létrehozott és üzembe helyezett Elektron Ciklotron Rezonancia (ECR) ionforrásra! Ezek a technológiai vívmányok ráirányítják figyelmünket a környezetünkben zajló kiemelkedő akadémiai, kutatási-fejlesztési és innovációs tevékeny­ségekre. Mindemellett az Európai Unió az Egyesült Államokhoz vagy Japánhoz képest, Magyarország pedig az Európai Unióhoz képest a kutatás-fejlesztési ráfordítások tekintetében lemaradást mutat. A K+F területébe való befektetés mindeközben bizonyítottan rendkívül szoros, pozitív kapcsolatban áll a GDP növekedésével, tehát gyakorlatilag a gazdaság fejlődésével. Annak érdekében, hogy gazdaságilag meg­felelő mértékben fejlődő és versenyképes ország legyünk, az akadémiai, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra támogatására, az innovációs rendszer fejlesztésére van szükség, ami gyakorlatilag befektetés a jövőbe.


A gazdaság növekedésének egyik lehetséges módja az erőforrások egyre hatékonyabb felhasználása, vagyis a technológiai fejlődés. A technológiai fejlődés, az innováció a társadalom számos csoportjának bevonásával valósítható meg, melyek közül kulcsfontosságú az Akadémia, a felsőoktatás, illetve a vállalati szektor, valamint a felsoroltak szakemberei. Az innovációs folyamat az oktatástól a kutatáson át a kereskedelemig terjed.
A különböző fázisokban szereplők feladata, hogy saját területükön, a rendelkezésükre álló eszközök bevonásával és munkájukkal elősegítsék az innovációs rendszer fejlesztését és dinamizálását, ezáltal pedig hozzájáruljanak a gazdaság versenyképességének növekedéséhez.

Pillanatkép a National Instruments debreceni gyárából

A National Instruments (NI) a méréstechnika, vezérlés és automatizálás területén vezető multinacionális vállalat világszerte elhivatottan segíti mérnökök, kutatók, oktatók, illetve diákok munkáját azzal, hogy olyan eszközöket ad a kezükbe, melyek a termelékenység, innováció és felfedezések fejlődését mozdítják elő. Az innovatív technológia és eszközök fejlesztőjeként az NI-nak lehetősége van a fent említett összes területen, oktatási, kutatás-fejlesztési és vállalati szinten is kifejteni támogató hatását a gazdaság fejlődéséhez.
Az NI már több mint 30 éve képviseli azt a szemléletet, amellyel az ipari, kormányzati és tudományos intézményekben dolgozó mérnökök és kutatók a mérési és automatizálási eljárásokra tekintenek. A virtuális műszerezés – a költségek csökkentése mellett – növeli a teszt-, vezérlő- és tervezőalkalmazások teljesítményét a könnyen integrálható szoftverek, mint például az NI LabVIEW, valamint a moduláris mérő és vezérlő hardvereszközök segítségével.

A virtuális műszerezésnek köszönhetően a mérnökök grafikus fejlesztői rendszerekkel hoznak létre olyan alkalmazásspecifikus megoldásokat, amelyek megfelelnek az igényeiknek – és ami nagyban eltér a hagyományos műszerek saját, rögzített működésétől.
A virtuális műszerezést például a tesztelés, mérés és vezérlés területén a mérnökök az automatizált tesztberendezések méretének csökkentésére használják, miközben akár tízszeres teljesítménynövekedést is tapasztalhatnak – mindezt a hagyományos műszerezési megoldások költségének töredékéért.

Nézzünk meg egy-egy nemzetközi és hazai példát olyan kutatás-fejlesztési területen megvalósult kiemelkedő megoldások kapcsán, amelyek eredményességéhez a National Instruments technológiája nagyban hozzájárult!
A Svájc és Franciaország határán létesült CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A 150 méter mélyen a föld alatt található, 27 kilométer kerületű Nagy Hadronütköztető képes centrálisan ütköztetni a közel fénysebességgel száguldó részecskesugarakat. A részecskék ütközéséről az LHC-ben összegyűjtött adatok valószínűleg minden eddiginél értékesebb információval szolgálnak majd az univerzum létrejöttének körülményeiről. Az előttük álló kihívások megoldására a CERN mérnökei – a szigorú időzítési és megbízhatósági követelmények miatt – PXI-alapú mozgásérzékelő és visszajelző rendszert választottak, újrakonfigurálható be- és kimeneti eszközökkel, valamint NI LabVIEW FPGA rendszerrel. A világ egyik legnagyobb fizikai kísérleti eszközében, az LHC-ben így jelenleg több mint 100 darab, Debrecenben gyártott, NI ipari számítógép irányítja sikeresen a gyorsítást és vezérli a részecskék ütközését.

Az NI automatizálásvezérlőit alkalmazzák a genfi CERN részecskefizikai laboratórium
hatalmas gyorsítóberendezésének vezérlésére

Hazai vonatkozásban a debreceni ATOMKI-nál a közelmúltban végbement fejlesztésről szeretnénk röviden szólni. Az elmúlt években az ATOMKI-ban egy Elektron Ciklotron Rezonancia (ECR) ionforrást helyeztek üzembe, amivel létrejött Magyarország és Kelet-Közép-Európa első, erősen lefosztott nehézionnyalábot szolgáltatni képes részecskegyorsítója. Az ionforrás a periódusos rendszer legtöbb eleméből képes erősen ionizált plazmát és tetszőleges lefosztottságú, kisenergiájú nyalábot előállítani.

Az ATOMKI eredményeihez nagyban hozzájárult az a technológiai előrelépés, amelyet a National Instruments moduláris műszereinek felhasználásával értek el a labor modernizálása során. Az új eszközök modularitásából adódóan úgy tudták beépíteni a vezérlőelektronikát meglévő rendszerükbe, hogy nem kellett az egész labort kompletten újraműszerezni és mindent újonnan vásárolni. Műszerezésüket automatizálták a vezérlőelektronika cseréjével, amit 1-2 hónap alatt sikerült elvégezni. Ez hagyományos műszerek esetén akár 3-4 évig is tarthatott volna. Mindez a hagyományos módszer költségének töredékébe került.

A National Instruments által fejlesztett virtuális műszerezés és a moduláris eszközök használata, illetve a mindezek alapját képező NI LabVIEW grafikus fejlesztői környezet elsajátítása – a fentiekhez hasonlóan – új dimenziókat képes megnyitni az őket alkalmazó mérnökök és kutatók körében. A National Instruments célja, hogy az általa kifejlesztett technológiával itthon és nemzetközileg is elősegítse a termelékenység és innováció fejlődését.

Az 1976-ban a Texas állambeli Austinban alapított National Instruments első tengerentúli gyártóegységét Debrecenben nyitotta meg, immáron 12 éve. A debreceni telephely jelenleg közel 1200 főt foglalkoztat, továbbá itt valósul meg a vállalat teljes hardvergyártásának több mint 80 százaléka. Budapesten található a vállalat Kelet-Európát kiszolgáló kereskedelmi és marketingközpontja, amely szintén több mint egy évtizede – a debreceni csapattal szoros együttműködésben – segíti a hazai mérnököket, kutatókat, oktatókat és diákokat munkájuk hatékonyságának fokozásában.
Kroó Norbert fizikus- és kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a National Instruments debreceni gyárának megtekintése után így méltatta a vállalat munkásságát:
,,A National Instruments debreceni telephelyén tett látogatásomon tapasztaltak elbűvöltek és meggyőztek arról, hogy többek között a kísérletes tudományokban milyen lehetőségeket rejt magában a szoftvervezérelt méréstechnika, és hogy ennek eszközei Debrecenben rendelkezésünkre állnak. Érdemes erre mind a potenciális felhasználók, mind a döntéshozók figyelmét még fokozottabban felhívni. Mély benyomást tett rám az a pozitív alkotó légkör, amelyet látogatásom során tapasztaltam.”•

 
Innotéka