2015. november: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, it, egyetem, innováció, kiállítás/konferencia, megújuló energia, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás

Harc a biomasszáért

„Égettünk már hengeres fákat, faaprítékot, energianövényeket, napraforgóhéjat, kukoricaszárat, korpát, szőlőtörkölyt és mindent, amit elbír a technológia” – tájékoztatta magazinunkat Németh Frigyes, az ajkai Bakonyi Erőmű Zrt. vezérigazgatója, a Biomassza Erőművek Egyesülése elnöke. A vezérigazgató szerint a biomasszából elektromos áramot előállító cégek kiszámítható jogszabályi környezetet várnak el.


Mely cégek érdekeit képviseli a tíz éve alakult Egyesülés?

– A Bakonyi Erőmű Zrt., a Bakonyi Bioenergia Kft., a Vértesi Erőmű Zrt., a Veolia Energia Magyarország Zrt., a Pannongreen Kft. és a Pannon-Hő Kft. csatlakozott az Egyesüléshez.

A Vértesi Erőmű léte kérdéses, mert elképzelhető, hogy leállítják az erőművet, ám az is lehetséges, hogy párhuzamosan működik a most épülő gázos fűtőművel. Néhány éve a kazincbarcikai biomassza-erőmű is tagunk volt, de a két kazánból álló létesítmény jelenleg felszámolás alatt áll – az amerikai tulajdonosok eladták tulajdonaikat, és kivonultak Magyarországról. Nem a technológiával volt gond, hiszen az nagyjából megegyezik a négy ajkai biomasszakazánban alkalmazott eljárással, hanem a tulajdonosok mondtak le az erőműről. A szakolyi erőmű is teljesítette a tagsági feltételként előírt 10 megawattos villamosenergia-teljesítményt, ez a létesítmény azonban nem csatlakozott hozzánk. Tagadhatatlan, hogy gondokkal is küzd ez az ágazat, ám az is igaz, hogy számos hazai városban a gázmotoros erőművek helyett biomassza-erőművekkel állítják elő a távhőt. Erre a legújabb példa a tatabányai biomasszakazán, amely az egykori szenes erőműből olajra átállított, majd azt gázmotorosra cserélt energiaforrás helyét veszi át. Nagyon sok kisebb-nagyobb távfűtő cég átállt biomassza-tüzelésre, ahol csak hőt termelnek, villamos energiát nem. Azaz nincs probléma a technológiával, hiszen egyre több helyen ezzel a módszerrel állítanak elő távhőt.

Hogyan hasznosítják Ajkán a biomasszát?

– Kétféle módon. A termelt hő egy részét távhőként a lakosságnak adjuk át, ezzel azonos nagyságrendben szolgáltatunk hőt a szomszédos timföldgyárnak, ahol a világpiacon jól értékesíthető hőálló anyagok alkotóelemeit gyártják. A biomasszából emellett villamos energiát is termelünk.

Hogyan biztosítják a megfelelő mennyiségű alapanyagot az erőmű számára?

– Sokszor elhangzik, hogy legfeljebb 50 kilométeres távolságból érdemes biomassza-alapanyagot szállítani, de ezt a kijelentést árnyalni kell. Egy nagy kapacitású erőműbe ennél nagyobb távolságból is érdemes fahulladékot vinni. Mi három fő forrásból szerezzük be az alapanyagot. Az erdők kétféle tüzelőanyagot biztosítanak. Az egyik a hengeres fák. Ezek olyan fatörzsek, amelyeket az erdőgazdaságok se a bútorgyáraknak, se lakossági tüzelőként nem tudnak eladni. Az erdészek mesélik, hogy a kivágott fák javát az olasz bútorgyártók viszik el, majd jönnek a magyar cégek képviselői, őket a hazai tüzépesek követik, s csak utánuk következünk mi. Másik jelentős erdei mennyiség a faapríték – ledarált ágak, bokrok. Ilyen anyagból hazai számítások szerint évente egymillió tonna keletkezik. Korábban ezeket a gallyakat felgyújtották, ma elektromos energiát állítunk elő belőlük.

Az erdőből nyerhető alapanyag terén egyébként alaposan megváltozott a helyzet. Évekkel ezelőtt az erdészetek fizettek, hogy a vállalkozók kitakarítsák az erdőt, napjainkban a vállalkozó fizet azért, hogy rendbe tehesse az erdőket. A másik forrás az energia­növény-ültetvények. Ezekből több is lehetne. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az energianövény-ültetvényekről származó növények nedvességtartalma nagy, ezeket az erőművi hasznosítás előtt szárítani kell. Nyugaton szárítómű is épül az erőművek mellé, nálunk nem. Ezért veszünk át csak meghatározott nedvességtartalmú alapanyagot. A harmadik forrás a mezőgazdasági hulladék. Égettünk mi már napraforgóhéjat, kukoricaszárat, korpát, szőlőtörkölyt és mindent, amit elbír a technológia. Az erőmű tüzelőanyag-portfóliójának 10 százaléka szén, 85 százaléka farönk vagy vállalkozók által gyártott fa­forgács, öt százaléka pedig különböző mezőgazdasági eredetű, illetve energianövény-ültetvényekről származó anyag.

Egyes környezetvédők szerint a biomassza-erőművek miatt letarolják a hazai erdőket. Mit mond erre a kritikára?

– Szigorú törvények szabályozzák, hogy az erdőtulajdonos mikor mit tehet az erdőivel. Erdőművelési tervet kell készíteni, amiben előírják, hogy mikor kell telepíteni, mikor vághat. Egy akácültetvényt például hetven év múlva lehet kivágni, egy tölgyest közel száz év múlva. Ritkítani lehet, a kiszáradt törzset ki lehet szedni, de a tar­vágás tilos. Ezeket az erdőket művelni is kell. A szabályok garantálják az erdők védelmét.

Milyen időközönként kell felújítani a biomasszakazánokat?

– A 2005. január 1-jén hatályba lépett környezetvédelmi előírások miatt alakítottuk át az erőművet biomassza-tüzelőanyag fogadására alkalmas berendezéssé. Azóta folyamatosan karbantartjuk a négy kazánt, az egyéb főberendezéseket, de ha az üzemórában számolt élettartamot valamelyik eléri, akkor kicseréljük. És közben is folyamatosan mérjük például a kazán falvastagságát, nehogy valamilyen gond adódjon. Az erőművet felszereltük nitrogén-oxid-csökkentő berendezéssel és filterrel, igyekszünk csökkenteni a károsanyag-­kibocsátást. Ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni a biohamuval. Különféle megoldásokkal próbálkoztunk – mezőgazdasági hasznosítás, műtrágyagyárban töltőanyagként –, azonban nem jártunk sikerrel. Most vízzel kimossuk és a zagytérben deponáljuk, de nem ez az igazi megoldás.

Milyen fejlesztéseket terveznek az erőműben?

– Ezen a téren korlátozottak a lehetőségeink, hiszen a város körbe­építette az erőművet – vagy mi települtünk a városba –, így csak akkor építhetünk valamit, ha előbb valamit lebontunk. Egy korszerű, biomassza-tüzelésű, 30 megawatt elektromosenergia-teljesítményű blokkot azért nem húzhattunk fel, mert nincs 180 méter hosszú és 30 méter széles területünk. Napjaink fontos fejlesztéseként a nitrózus gázok kibocsátását csökkentő megoldást építünk be – karbamid vizes oldatát permetezzük a kazánba, ezzel csökken a nitrózus gázok mennyisége. A filtereket is fejlesztjük, hogy ezen a téren is csökkentsük a kibocsátást. A hűtőházunk felújítása most is folyik.

Milyen ágazati jövőkép rajzolódik ki Ön előtt?

– Szeretnénk a jelenlegi szintet megtartani, ugyanakkor azt érezzük, hogy kezd beszűkülni a piac. A hazai biomassza villamosenergetikai hasznosítását befolyásolja az elérhető biomassza mennyisége. Egyesek azt mondják, hogy az országban rengeteg kukoricaszár van. Ez igaz, csakhogy az aratás után apróra darabolt szárat senki sem gereblyézi össze a földekről, így ez csak elméleti lehetőség a számunkra. Másik forrás lehetne a nehezen megközelíthető domboldalakról begyűjthető fa. A hazai erdészetekben ugyanis azt a fát takarítják ki, ami géppel elérhető. Hasonlóan munkaigényes, de ugyancsak nagy mennyiségű alapanyagot rejtenek az ártéri erdők. Ezek kipucolását is meg lehetne oldani.

Lehetőségeinket szűkíti, hogy a Lajtán túl számos biomassza-erőmű épült, ám ezek tulajdonosai jobb árat kínálnak, mint mi. Gyakran előfordul, hogy az osztrákok elviszik a fát előlünk. Emiatt időnként nincs elegendő alapanyagunk – volt olyan hét, hogy 18 ezer tonna biomasszát tüzeltünk el, de csak 14 ezer tonnát szállítottak be. Ezért spájzolunk be a januári, februári időszakra, amikor egyébként is szünetel az erdőkben a fakitermelés. Nagy lehetőséget látunk ugyanakkor a kommunális hulladékban, hiszen abban rengeteg biomassza van, de ahhoz, hogy ezt felhasználhassuk, az ilyen szemetet alaposan át kell válogatni. A jövőképünket kedvezően befolyásolná a stabil jogszabályi környezet. Ausztriában tizenöt évre előre tudják az elektromos áram árát, nálunk nincs ilyen kiszámítható keretrendszer. 2010-ig kiegészítő ártámogatást kaptak a zöldenergiát előállító hazai cégek, ez a támogatás öt éve megszűnt. A helyette beígért új támogatási rendszer eddig nem született meg. Ezt nemcsak a biomassza energetikai hasznosításában érdekelt cégek kérik, hanem a több zöldenergiát – napenergiát, geotermikus energiát, szélenergiát, vízenergiát – használó vállalkozások is. 2010-ben egyeztettünk erről a szakhatóságokkal, ám azóta sem történt semmi. Az idő sürget, mert 2016-tól az uniós előírások miatt egyébként is át kell gondolni a megújuló forrásokon alapuló energiatermelés támogatását. Úgy hírlik, hogy a majdani támogatási keretet nem automatikusan osztják el az érdekeltek között, hanem megtendereztetik azt, ugyanakkor nem ismertek a szabályok. Nem tudni, hogy minden kilowattot vagy gigajoule-t támogatnak, vagy más megoldást választanak. Tudni szeretnénk, hogy a kormányzat miként vélekedik a biomasszáról, általában a bioenergetikáról, milyen megoldásokat preferál? Az Egyesület, ha nem is hosszú távra, de legalább ötéves időtartamra kiszámítható jövőképet szeretne. Jó lenni tudni, hogy milyen áron veszik át tőlünk az elektromos energiát! A játékszabályokat rögzíteni kellene, hogy mindenki tudja, milyen keretek között mozoghat.•

 
Innotéka