2019. május: jegyzet, egészségipar, portré, űrtevékenység, tudomány, nanotechnológia, anyagtudomány, bioinformatika, startup, innováció, neutronkutatás, fizika, ökológia, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, egyetem, hulladékgazdálkodás, disszemináció, energiagazdálkodás, okostechnológia, it, kiállítás/konferencia

Innováció: az „Alapkutatástól a piacig”

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Alap­kutatástól a piacig” Innovációs Díját a Mirrotron Kft. vehette át március végén a tudományban és az iparban is alkalmazható neutronspektroszkópia fejlesztéséért. Mezei Ferenc akadémikus egy közel öt évtizeddel ezelőtti felfedezését ismerték el.


Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Inno­vációs Hivatal elnöke, Mezei Ferenc akadémikus és Szigeti Ádám, az ITM helyettes államtitkára a díjátadón.

Mezei Ferenc fizikus alig harmincéves volt, amikor 1972-ben a csillebérci kutatóreaktornál kísérletileg igazolta az általa megjósolt neutronspinechó elvét. A felfedezés új távlatokat nyitott az anyagkutatásban. A kísérletekhez úgynevezett polarizált neutronokra volt szükség, amelyeket az akkori módszerekkel alacsony hatékonysággal állítottak elő. A magyar fizikus megoldást keresett, s így jutott el 1976-ban a vékony, pár nanométer vastagságú rétegekből álló, interferenciaelv alapján működő szupertükör elvének kidolgozásához, amely világszerte alapja lett a lézer-, röntgen- és neutronoptikai eszközöknek. „Alapkutatási műszerfejlesztési problémát oldottam meg. A jól felszerelt csillebérci Központi Fizikai Kutató Intézet kiváló lehetőséget kínált a szupertükör kísérleti körülmények közötti kipróbálására. Az első példányokat egy technikus kollégával én gyártottam – mondta el magazinunknak az akadémikus. – Ez az alapvető kísérleti bizonyítási munka kettőnk három hónapnyi idejét vette igénybe, és nagyjából harmincmillió forintba került.”

A következő lépésként olyan módszert kellett kifejleszteni, amely nem néhány tucat, hanem akár tízezer szupertükör előállí­tására alkalmas – nem egyedül neki volt szüksége ennyi szuper­tükörre, hanem a kutatásnak világszerte. Ezt Mezei Ferenc már erre a témára felvett munkatársakkal végezte el, mintegy 400 millió forint költséggel. Ennek a céltudatos, alkalmazott kutatási projektnek az eredménye olyan technológia kifejlesztése lehet, amely alkalmas arra, hogy ipari innovációs érdeklődésre számítson. Ezt a fejlesztést itthon is elvégezhette volna, de belátható időn belül nem lehetett ilyen mértekű forrást találni a kutatóintézetekben. Az eljárásra nem kért szabadalmat, mert elég egy apró technológiai változtatás, és bárki szabadon készíthet szupertükröt. „Senki sem fizetett nekem a szellemi termékem felhasználása után díjat. De a technológiát Budapestre is elhoztuk” – emelte ki a fizikus.

Mezei Ferenc és KFKI-s kollégái szupertükrök gyártására céget hoztak létre 1992-ben – a Mirrotron Kft.-nek nemcsak alapítója, hanem újabban az ügyvezetője is. „Kollégáim unszolására határoztunk úgy, hogy szupertükrök ipari szintű gyártására vállalkozunk, ami hamarosan szupertükörrendszerek készítésére is kiterjedt. Az általam felfedezett szupertükrökből nem csak nyugati cégek jutnak haszonhoz. Szupertükröket ma öt-hat vállalkozás állít elő a világon, a Mirrotron vállalat részesedése a világpiacon mintegy 25 százalék” – summáz az akadémikus.

A Mirrotron Kft. által épített és használt sputter berendezés nagy felületű, atomi pontosságú vékony rétegek készítésére.

A szupertükröket gyártó Mirrotron 25 év alatt mintegy 15 milliárd forintért exportált berendezéseket és komponenseket. Az üz­leti tevékenység részben szupertükrökre, részben a szupertükröket tartó szerkezeti és egyéb neutronműszerekre, alkatrészekre koncentrál. A vállalat 28 fős létszámával 21 országba exportált. Lényegében a világ minden jelentősebb, főleg az élő és élettelen anyagok kutatására fókuszáló neutroncentruma használja a Mirrotron termékeit. A szupertükörpiac ma is növekedő tendenciát mutat. A cég 2018-ban, a berendezés továbbfejlesztésével, közel 800 millió forint bevételhez jutott.

Magyarország egyik legdrágább tudományos eszköze a Budapesti Kutatóreaktor, amelyet jelenleg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont üzemeltet. A reaktorra a Mirrotronnak szüksége van, mert kiszállítás előtt minden tükröt tesztelni kell. A kutatóreaktor kiváló viszonyítási pont arra, hogy mit ért el a Mirrotron: a cég éves exportbevétele több mint 15 éve átlagosan ugyanannyi, mint a kutatóközpont évi költségvetési támogatása. Egyetlen kis találmány hozott ilyen jelentős bevételt. „Magam is megtapasztaltam, hogy milyen sok nehézséget kell leküzdeni, mire az alapkutatásból piacon eladható termék lesz. Először is sok pénz kell. Fontos szempont, hogy sokkal többe kerül az alkalmazott kutatási szakasz, mint maga a felfedezéshez vezető út. Az is bebizonyosodott, hogy időben is hosszú folyamatról van szó – a szupertükör elvének felfedezésétől a tömeggyártásban megjelenő termékig tizenöt év telt el” – foglalta össze az elmúlt időszakot az akadémikus.

Belső falán szupertükörrel bevont neutronvezető (0,2 nm simaságú polírozott üvegcső, Mirrotron Kft.)

Hazánkban a kutatás-fejlesztés nem csak az akadémiai kutatóintézet-hálózat feladata, az egyetemeken és egyes nagyvállalatoknál is folyik ilyen munka. A világon mindenütt igaz, hogy az alapkutatási eredmények jelentős része – kilencven százalékot szoktak emlegetni – nem hasznosul a gyakorlatban. Amiből mégis lesz valami, általában nem ott ölt testet, ahol megszületett. Ugyanis eh­hez még gyakran a felfedező munka volumenét sokszorosan meghaladó alkalmazott kutatásra van szükség, ha sikerül, mielőtt ipari beruházás a nyereség reményében lehetséges lenne. A közpénzből finanszírozott nyugati kutatóintézetekben általában a források negyede alap-, háromnegyede alkalmazott kutatásra megy. Mezei Ferenc szerint nálunk is ezt a finanszírozási arányt kellene elérni. „Ezt természetesen a nagyon jól teljesítő alapkutatás szinten tartásával (azaz a nemzeti jövedelemmel arányos fejlesztésével) és az ipartól függetlenül közfinanszírozott alkalmazott kutatás jóval gyorsabb felfuttatásával kell megvalósítanunk” – jegyezte meg a professzor.

A fizikus hosszú pályája alatt nem találkozott olyan kutatóval, aki ne szerette volna, hogy az eredménye valamilyen formában hasznosuljon. A kutató meg akar oldani egy problémát, és örül, ha abból a többi ember számára hasznosítható fejlesztés lesz. Ami nem mindig sikerül. Ő is számos olyan cikket írt, aminek még nem látni a gyakorlati hasznosíthatóságát, vagy akár hosszú távú ki­hatását a tudományos kutatásra. Ez a dolgok rendje, ezért kutatás a kutatás. Az alapkutatásból eredő neutronspinechó elv, az azt követő innovációk sora, majd a termékfejlesztés és piaci bevezetés szinte példa nélküli széles skálája az innovációs tevékenységnek.
Az amerikaiak mondják, hogy amikor elhagyjuk ezt a világot, úgy tegyük, hogy valamilyen formában pozitív nyomot hagyjunk magunk után, akármilyen szinten. Make a difference! – ő is ezt az elvet vallja. A szupertükrök csak egy példa.•

 
Innotéka