Kristálytiszta Balaton
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet nyaralóknak szóló jelentésében az áll, hogy a tó vize a nyári kánikulában is megőrizte kiváló minőségét, a vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége pedig az egészségügyi határértéknek az egyötödét sem érte el.
Ez a jó állapot a tó vízgyűjtő területén megvalósult sokmilliárdos beruházásoknak: a fejlett szennyvíztisztításnak és a szennyvizek elvezetésének köszönhető, ezek a töredékére csökkentették a tó külső növényitápanyag-terhelését. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Balaton élővíz, amelyet algák, hínárnövények, halak és más állatok népesítenek be, ezért meg kell osztoznunk az élővízen a tó növény- és állatvilágával. A tó vizében az algaszaporodást serkentő növényi tápanyagok mennyisége a kimutatási határ közelében van, de a parti zóna tíz-húsz centiméteres, napsütötte vizében a kövekre vagy a homokos fövenyre tapadó fonalas zöldalgák minden egyes hullámmal újabb és újabb tápanyag-utánpótláshoz jutnak, ezért tudnak a nagyon tiszta vízben is jelentős állományokat létrehozni. Ezen a nyáron is megfigyelhetőek a tó északi és déli partján a parti kövek víz alatti felületein, illetve a fövenyes partszakaszok sekély vizében a vastag, élénkzöld algabevonatok vagy algagyepek. Szerencsére ezek a zöldalgák nem termelnek az emberi egészségre káros anyagokat, tömeges megjelenésük nem valamiféle szennyezés, hanem a kedvező körülmények eredménye.
A tó mikroszkopikus algái táplálják az árvaszúnyogok lárváit, utóbbiak pedig a halak táplálékául szolgálnak. A korábbi években előfordult, hogy a vízből tömegesen kirepülő, kifejlett árvaszúnyogok kellemetlenséget okoztak a vendégeknek és a helyi lakosoknak, ám a vízminőség javulásával a tömeges rajzások valószínűsége egyre kisebb. Viszont a legtöbb rovarhoz hasonlóan a fény vonzza őket, így a kivilágított épületek környékén vagy akár a nyitott szobaablakon keresztül viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg. Egészségügyi kockázatot nem jelentenek, és a csípőszúnyogokkal ellentétben nem is csípnek, ezért árvák. Más élőlényeket azonban táplálnak, többek között tömegesen esnek áldozatul a part mentén hálót szövő pókoknak vagy a vízi- és vízparti madaraknak.
A horgászok által leginkább kedvelt egyik halfaj, a ponty fő tápláléka jelenleg a kvagga kagyló, a korábban megtelepedett vándorkagylóval együtt.
Ez az idegenhonos kagylófaj a 2000-es évek elején telepedett meg a tóban, azóta tömegesen elterjedt. A hozzá nagyon hasonló kinézetű vándorkagylóval ellentétben a kvagga kagyló nem csupán a kövezéseken jelent meg nagy tömegben, hanem a mederben is gyakorivá vált olyan területeken, ahol a vándorkagyló kevésbé képes megtelepedni. Héja puhább, így könnyebb hozzáférni, és igen tápláló élelemforrás a pontyok számára. Évek óta zajló inváziójának a balatoni pontyok örülhetnek leginkább.•