2012. július: jegyzet, portré, tudomány, innováció, biotechnológia, disszemináció, egyetem, paragrafus, atomenergia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, építés, megújuló energia, it

Ősszel Madridban vizsgázik az Odoo ház

Egy évvel ezelőtt, tavaly júliusban mutattuk be az Innotékában a Solar Decathlon nemzetközi innovációs versenyre készülő, a budapesti Műegyetem hallgatóiból álló csapatot – az Odooprojectet – és a versenyre tervezett házukat. A minden részletében fenntartható, napenergiával működő házon a csapat lassan két éve dolgozik.


A kezdeti koncepciókból, elméletekből konkrét építészeti és szakági kiviteli tervek, kapcsolási rajzok készültek, és több mint 1000 oldal írásos magyarázóanyag született. A verseny hamarosan véget ér: a teljes mértékben szponzori hozzá­járulásokból megvalósuló épületnek szeptember 14-én használatba­vételre készen kell állnia Madridban, a verseny döntőjén, ahol két héten keresztül monitorozzák majd a teljesítményét.

A kivitelezés elkezdődött, a fa-acél tartószerkezetet már gyártják, a nyár folyamán pedig a hallgatók szakemberek segítségével négy modullá építik össze a tervezett épületet. Erre a szállítás miatt van szükség, két kamionon a két-két modul három napig utazik Madridig – a verseny helyszínén a csapatnak csupán tíz napja lesz a készre szerelésre.
Egy ház fenntarthatóvá építése nem a hőszigetelés vastagságának megválasztásával, illetve a gépészeti berendezéseknél kezdődik; már az építészeti gondolkodás során alapvető szempontként kell megjelennie. A fenntartható tervezés alapelve, hogy az energiaveszteséget minimalizáljuk, a nyereséget maximalizáljuk, ezt pedig már a koncepcionális tervezéskor passzív megoldásokkal segíthetjük. Tervezési döntés ugyanis az épület tájolása, geometriája, a tömeg kialakítása, a transzparens felületek elhelyezése, amelyekkel meghatározható a ház számos passzív nyereséget befolyásoló tulajdonsága.

Az Odoo ház dupla déli falával az aktív és passzív szoláris energianyereséget is ki tudja használni: aktívan a terasz déli falán levő napelemekkel, a fő épülettömeg déli falán meg a sorolt, automatizált árnyékolós, három rétegben üvegezett nyílászáróival passzív módon teszi ugyanezt.
A ház hőszigetelő burka 24 centiméter vastag cellulózréteg, aminek a részletes csomóponti tervezésekor különös gondot kellett fordítani arra, hogy az épületmodulok csatlakozásakor is minél tökéletesebb legyen.
Az épület hőtároló tömegét 3,5 köbméter szabadon feltölthető és leereszthető, folyamatosan keringetett víz adja. Amikor nem fűtési, hanem hűtési igény jelentkezik, a vizet a tetőn található napelemekre permetezik, ami éjszaka lehűlve, nappal pedig a mennyezet alatti csőrendszerben keringetve segíti a belső levegő hűtését, a hőszivattyú munkája mellett. Ez a megoldás amilyen praktikus, olyan olcsó: csupán egy szivattyú és esővíz használata elegendő hozzá. Az ivóvízhasználatot mérséklendő, ahol csak lehet, a háztartási berendezésekhez is esővizet használnak: a WC-öblítésen, a mosáson, locsoláson ily módon naponta 85 liter ivóvizet lehet megtakarítani.

Az épület fenntartható működéséhez az olyan láthatatlan tételek is hozzájárulnak, mint hogy mennyi hulladék és károsanyag-kibocsátás keletkezik az építés, illetve az építőanyagok előállítása, szállítása során. Az Odoo házban például a fatartók gyártásakor keletkező forgácsot a falakra kerülő OSB lapok elkészítéséhez használják fel, és az építőanyagok mindegyike 800 kilométeres körzetben készül. A ház fő alapanyaga, a fa, tudatos erdőgazdálkodást igazoló tanúsítvánnyal rendelkező erdőből származik.
A tervezéskor tehát figyelni kellett minden aprónak tűnő részletre, hiszen minél kevesebb változást okoz a környezetében egy épület, annál fenntarthatóbb a létezése.
Reméljük, hogy Madridban a zsűri is értékelni fogja majd a mű­egyetemisták gondos tervezésének eredményét.•
http://www.odooproject.com/hu/
http://blog.odooproject.com/hu/
http://www.facebook.com/odooproject

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka