2019. április: jegyzet, ökológia, portré, élelmiszer, orvostudomány, tudomány, kémia, innováció, egészségipar, mikroszkópia, it, közlekedés, építés, urbanisztika, zöldkörnyezet, okostechnológia, egyetem, disszemináció, környezetvédelem
2019. április 3.

Szerző:
Ferencz Edina

Fotó:
Szikszay Ágnes, FŐMTERV Zrt.

„Száz vasutat ezeret…”, avagy a Déli Körvasút fejlesztésének lehetősége

Budapesten dolgozó tervezőként mostanában úgy érzem, 170 évvel születése után ismét tartalmat kezd nyerni a címben idézett sor. Az elmúlt egy-két évben sorra jelentek meg a budapesti kötött­pályás közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos kormányhatározatok, melyek tartalmukban összességében lefedni látszanak a napjainkban körvonalazódott közlekedéspolitikai és szakmai elképzeléseket.


A főbb irányokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium – mint az állami infrastruktúra-beruházások előkészítéséért és megvalósításáért, az európai uniós forrásból finanszírozott országos szintű fejlesztésekért felelős minisztérium – hangolja össze, a többi között a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Miniszterelnökség Budapest és fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkársága és Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja iránymutatásával és közreműködésével. A főváros jövőjét meg­határozó Budapest 2030 program kereté­ben az otthonként élhető és mellette rendszerként fenntartható város céljai dombo­­rodnak ki. Kiemelt szerepet kapnak a barnamezős területek, kimondottan azok Dunával való együttélés céljából történő fejlesztése. Ennek egy jól körbehatárolható leképezése az ún. „Déli Városkapu” program, amely a Dél-Buda–Észak-Csepel–Dél-Pest városrészekre koncentrál.

A tervezett Diákváros helyszíne napjainkban

A majdani Diákváros, illetve az új Duna-híd vagy akár a H6-H7 HÉV-ek Közvágóhídtól Kálvin térig süllyesztett nyomvonalon történő bevezetésének vasúti vetülete a „Déli Körvasút” fejlesztések projekthalmazában jelenik meg.

A Déli Körvasút sínkoronaszintben

A többnyire a NIF Zrt. gondozásában megvalósuló előkészítő beruházások között található a dunai átjárhatóság szűk keresztmetszetét feloldó Kelenföld–Ferenc­­város 3. vágányos bővítés projekt, mely a budai oldalon a Kopaszi-gátnál épülő új városnegyed kiszolgálására ad új megálló­helyet, a pesti oldalon pedig a tervezett Danubius megállóhelyen keresztül kapcsolódik a Duna–Könyves Kálmán krt.–Soroksári úti területfejlesztésekhez egy új, korszerű, kiváló átszállási kapcsolatokkal rendelkező közlekedési csomópont kialakításával, mely a csepeli HÉV tervezett mélyvezetésének köszönhetően egyben kapuja lesz az ezáltal városi zöldövezetként visszakerülő Duna-parti sétánynak is.

A jövőbeli Duna-parti sétány helyszíne

A vasúti szakmában közismerten a legbonyolultabb hálózati kapcsolatok kapacitásigényének biztosítása érdekében Ferencváros állomás kezdőponti oldalán a szintén a NIF Zrt. kezelésében előkészítés alatt álló Népliget megállóhelyi projekt feladata egy új megállóhely meghatározása az Üllői út felett, mely az Ecseri úti metróhoz biztosíthat, igaz nem közvetlen közeli, de városi mértékben mégis működő kapcsolatot. Ennek a megállóhelynek a szerepe már előrevetíti azokat a törekvéseket, amelyek a ma egyértelműen sugárirányú elővárosi kapcsolatokat egy úgynevezett átmérős, elővárosi területeket összekötő harántirányú kapcsolatokat is értelmezni tudó városi vasúti rendszert vizionálnak.

Tovább, észak felé haladva elérkezünk a Közlekedési Múzeum jelenleg előkészítés alatt álló kivitelezéséhez, amelyhez a Rákosliget felől érkező utasok számára új megállóhely építését tervezik egy Hungária körúti extra átadópont érdekében.

Mindezek meghatározó mértékű, a nyílt vonali hálózatot is érintő, akár bújtatásokat is igénylő vasúti projekteket jelentenek, melyek egymásra épülését a napjainkban kivitelezés alatt álló elővárosi – például a pusztaszabolcsi, valamint a rákosi – bevezető vonalak felújítását követően kell nagyon nagy odafigyeléssel be­ütemezni a már kormányrendeletben lefektetett Liszt Ferenc Repülőtér kötött­pályás kapcsolatának vagy akár a Buda­pest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének ki­vitelezési időciklusai mellé.

Vasúti és HÉV-közlekedés napjainkban a Soroksári úton

Ami biztos: ezek a fejlesztések a jövő érdekében történnek, de hálózatban betöltött központi szerepükből adódóan, a legnagyobb igyekezet ellenére is, a jelen utas- és áruforgalmának vélhetően jelentős akadályozásával fognak megvalósulni. Bárcsak ott tartanánk…•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka