2012. június: jegyzet, portré, tudomány, biotechnológia, innováció, atomenergia, ipari automatizálás, disszemináció, paragrafus, közlekedés, építés, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, it, egyetem
2012. június 1.

Szerzők:
Dr. Svingor Ádám okl. vegyész
Dr. Vida György okl. mérnök-fizikus

Tűt a szénakazalban, avagy a szabadalomkutatás fortélyai (2.)

Cikkünk első részében (Innotéka, 2012. május) bemutattuk, hogy az újdonságkutatás szétválasztható a szabadalmi irodalom és az egyéb műszaki irodalom kutatására, és kitértünk arra is, hogy a nyilvános műszaki információ jelentős része közzétett szabadalmi bejelentésekben van jelen, miközben ennek az anyagnak a kutatása a kutatók-fejlesztők részéről gyakran kevésbé tudatos. Figyelmünket ezúttal elsősorban a szabadalmi irodalomra, konkrétan a szabadalmi adatbázisokban fellelhető közzétételi iratok kutatására fordítjuk.



Az újdonságkutatás módszertani kérdései

Az újdonságkutatás kapcsán érdemes felidéznünk, hogy egy találmány szabadalmazhatóságának nem csupán az újdonság a feltétele, hanem az is, hogy a korábbi, nyilvánosságra jutott ismeretek tükrében ne legyen az adott területen jártas szakember számára nyilvánvaló, a mi szabadalmi törvényünk szavaival: feltalálói tevékenységet tartalmazzon. Akkor járunk el tehát okosan, ha ezt is figyelembe vesszük, amikor megpróbáljuk felderíteni a már ismert megoldásokat.

Az egyes iparjogvédelmi hatóságok előtti eljárásokban egy találmány újdonságának vizsgálatakor jellemzően a világszintű újdonság követelményét állítják a feltaláló elé, azaz a találmánynak az elsőbbség napján az adott napon ismert, bel- és külföldön nyomtatásban megjelent közlemények, iratok, tanulmányok, cikkek, elektronikus formában közzétett dokumentumok, továbbá a szóbeli nyilvános közlések tartalmán túl kell mutatnia. Van lehetőség arra, hogy egy találmány esetén a világszintű újdonságról megbizonyosodjunk? Akár már a találmány korai kutatási-fejlesztési fázisában? Könnyen belátható, hogy a teljes bizonyosságot találmányunk újdonsága felől gyakorlatilag nem lehetséges elérni, hiszen minden nyilvános szakdolgozat, elhangzott előadás, azok nyomtatásban megjelent kivonata, poszter vagy akár internetes blogbejegyzés figyelembe vehető egy találmány szabadalmazhatóságának megítélésekor, vagyis „a technika állását képezi”, bárhol a világon történt is ez a nyilvánosságra jutás. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy újdonságrontók lehetnek bejelentésünkre egyes korábbi elsőbbségű, de még nyilvánosságra nem jutott szabadalmi bejelentések is, így a teljes bizonyosság elvileg sem lehetséges.) Kétségtelen mindazonáltal, hogy miközben rohamosan nő a nyilvánosságra jutott műszaki információ mennyisége, az internet elterjedésével annak kutathatósága is javult. Azt mondhatjuk tehát, hogy céljainknak megfelelő kompromisszumra kell törekednünk: ésszerű anyagi és időráfordítással feltérképezzük, hogy mások mit mondtak, publikáltak azon a területen, ahol dolgozunk, illetve kutatást, fejlesztést végzünk.

Források

A szabadalomkutatást ma már szinte kizárólag elektronikus adatbázisokban végezzük. A legtöbb szabadalmi hivatal az interneten elérhetővé és kutathatóvá teszi saját nemzeti szabadalmi adatbázisát. Az azonban, hogy a gyűjtemények hogyan és milyen mélységben kutathatók, például a teljes szöveg kutatható-e vagy csak a kivonatok, illetve például rendelkezésre állnak-e angol nyelvű kivonatok, nagyon változó. Ezen a ponton érdemes megemlíteni az Európai Szabadalmi Egyezmény keretei között működő Európai Szabadalmi Hivatal publikus (ingyenesen használható) szabadalmi adatbázisát (http://worldwide.espacenet.com), amely jelenleg több mint 70 millió szabadalmi bejelentés és szabadalom bibliográfiai adatait (és legtöbb esetben a szabadalmi leírást is) tartalmazza a világ szinte minden tájáról.

Számos egyéb, nem hivatalok által fenntartott publikus adatbázis is létezik (Google Patents, Patentdocs, Freepatents online). Ezekkel igen hasznos „első keresést” végezhetünk. Problémát jelenthet, hogy nem tudjuk pontosan, mit csináltunk, milyen gyűjteményben mennyire hatékonyan kerestünk; ennek dokumentálása általában hiányos. A publikus szabadalmi adatbázisok mellett vannak a díjfizetős professzionális szabadalmi (és szakirodalmi) adatbázisok is, amelyek a kifinomult kutatási technikák támogatásán túl a dokumentálást, az archivá­lást, a jelentések készítését is lehetővé teszik. Ilyenek például a Questel Orbit (www.questel.com/), a PatBase (www.patbase.com/) és a Thomson Innovation (www.thomsoninnovation.com) adatbázisai. Ezek esetében jól dokumentált, hogy milyen adatbázisban keresünk, és a kereséseink reprodukálhatók.

Egyes speciális feladatokra érdemes arra az adott feladatra optimalizált adatbázist alkalmaznunk. Például kémiai képletek kutatására legalkalmasabb az STN szolgáltatón (www.stn-international.com) keresztül hozzáférhető Chemical Abstracts (CAplusSM/CA REGISTRYSM; www.cas.org), amely egyedülálló módon teszi lehetővé a szerkezeti képletek és vegyületcsaládok kutatását, ám ennek használata speciális szakértelmet kíván.

Szabadalmi dokumentumokban hozzáférhető szekvenciák kutatására szintén léteznek fizetős adatbázisok (pl. Derwent GeneSeq), azonban gyors ütemben fejlesztik az Európai Bioinformatikai Intézet (EBI; http://www.ebi.ac.uk/) adatbázisát is, amelyet maga az Európai Szabadalmi Hivatal is használ. Itt említjük meg a több adatbázis-szolgáltatón (STN, Thomson) keresztül is hozzáférhető Derwent (Derwent Word Patents Index) adatbázist, amelynek képzett szakemberei „intelligens” kivonatokat készítenek, amivel egységes módon teszik hozzáférhetővé a műszaki információt.

A komplex feladat és a jelentős előfizetési díjak miatt kisebb cégek, esetleg kutatóintézetek igénybe vehetnek külső szolgáltatókat is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala fix áras kutatási szolgáltatásokat biztosít. Szabadalmi ügyvivői irodák és kutatásra szakosodott cégek is vállalnak ilyen munkát. Ha szolgáltatót választunk, ajánlott figyelembe venni a következő szempontokat: a) a szolgáltató milyen adatbázisból dolgozik; b) milyen tapasztalattal rendelkezik a kutatás terén; c) mennyire interaktív, milyen lehetőséget biztosít arra, hogy a műszaki problémát akár személyesen megbeszéljük vele; d) milyen határidővel vállalja a kutatás elvégzését.

Az újdonságkutatás területi kérdései

Figyelmünket a szabadalmi bejelentések „hivatalos” kutatására irányítva azt tapasztalhatjuk, hogy például a WIPO, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által a nemzetközi szabadalmi bejelentések újdonságkutatása során alkalmazott ún. PCT minimum dokumentáció jó iránymutatást ad a világszintű újdonság értelmezésére. A PCT minimum dokumentáció magában foglalja a nyilvánosságra hozott nemzetközi szabadalmi bejelentéseket (PCT), az európai szabadalmi bejelentéseket, valamint egyes országok nemzeti szabadalmi bejelentéseit, nevezetesen az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Svájc, USA, Japán, Oroszország, Kína és a Koreai Köztársaság nemzeti szabadalmi és használati mintaoltalmi bejelentéseit; utóbbi négy országnál azzal a feltétellel, hogy a szabadalmak vagy szabadalmi bejelentések angol nyelvű kivonata nyilvánosan elérhető legyen. Hogyan lehet e hatalmas (de egyébként rendezett) adathalmazban költséghatékony és területi szempontból a lehető legszélesebb körű újdonságkutatást végezni?

A fentiek közül különös figyelmet érdemelnek a rohamosan fejlődő Kína, Korea és Japán szabadalmi, illetve használati mintaoltalmi bejelentéseinek adatbázisai, amelyekben a technika állásához tartozó ismeretek roppant nagy adatállományával találjuk szembe magunkat. 2003 és 2010 között a japán nemzeti szabadalmi bejelentések száma évi 350 és 400 ezer között viszonylag állandó volt, Koreában évi 120 és 170 ezer között ingadozott, míg ugyanezen időszakban a számuk Kínában évi kb. százezerről közel négyszázezerre növekedett. Különösen fontos kiemelni, hogy ezen országok szabadalmi és használati mintaoltalmi bejelentéseinek hozzávetőleg 85-90 százaléka csupán nemzeti bejelentés marad, azaz nem lép nemzetközi bejelentési fázisba, és nem kerül más országban bejelentésre az elsőbbségi éven belül – következésképpen a csupán távol-keleti nyelveken elérhető szakmai ismeretanyag hatalmas, és egyre növekvő. Jó tudni, hogy a legaktívabb területeknek az elektronikus eszközök, mikroelektronika, telekommunikáció, komputertechnika, a digitális kijelzők, monitorok, méréstechnika és a gyógyászati eszközök számítanak. Akik e területek valamelyikén tevékenykednek, semmiképpen nem hagyhatják figyelmen kívül a távol-keleti adatbázisokat.

Kelet-ázsiai adatbázisok

Rögtön felmerül a kérdés, hogy miként lehet a távol-keleti nyelvek ismerete nélkül a fenti szabadalmi közzétételi iratok tartalmát megismerni? Szerencsére a távol-keleti szabadalmi irodalom tekintélyes részéhez rendelkezésre áll angol nyelvű kivonat, ezek az Espacenet adatbázisban is hozzáférhetők. A szabadalmak és szabadalmi bejelentések kivonatai azonban gyakran felületesek, és a műszaki tartalom lényegét inkább elfedik, mint bemutatják. Mint említettük, egyes kereskedelmi adatbázis-szolgáltatók „intelligens” kivonatokat készítenek az adott nyelvet anyanyelvi szinten beszélő szakemberekkel, amelyből többé-kevésbé reális képet kaphatunk e dokumentumokban ismertetett találmányokról is.

De mit tegyünk, ha szemmel láthatóan olyan dokumentumra bukkanunk, amelynek teljes leírása számunkra fontos adatokat tartalmazhat? Ehhez nyújtanak segítséget a távol-keleti iparjogvédelmi hatóságok honlapjain található keresőmotorok.

A Japán Szabadalmi Hivatal oldalán megtaláljuk a PAJ (Patent Abstract of Japan) adatbázist, ahol angol kulcsszavas keresésre van mód, továbbá a kulcsszavakat a nemzetközi szabadalmi osztályozás jelöléseivel lehet kombinálni. Nagyon hatékony része a rendszernek, hogy a keresés eredményeként megjelenő dokumentumok biblio­grá­fiai adatainál a szabadalom vagy szabadalmi bejelentés részleteire kattintva (Details) 1992 utáni bejelentések esetén automatikusan megkapjuk a teljes leírás és igénypont angol nyelvű gépi fordítását, amellyel eredményesen lehet dolgozni.

Hasonló lehetőséget kínál a Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal (KIPRIS) adatbázisa, ahol a kivonatra vagy a teljes szövegre vonatkozó kulcsszavas kutatást végezhetünk. A teljes szövegre vonatkozó keresésnél angolul írhatjuk be a kulcsszavakat. A keresőmotor a kulcsszó koreai nyelvre fordítását automatikusan elvégzi, a kulcsszóval és annak szinonimáival hajtja végre a keresést, és az ennek alapján nyert eredményeket listázza. A bibliográfiai adatoknál választhatunk, hogy a szabadalmi bejelentés szövegét angolul vagy koreai nyelven tekintjük-e meg. Az angol nyelvű leírás letöltése díjköteles, ehhez előfizetést lehet vásárolni, vagy dokumentumonként lehet fizetni, bejelentésenként úgy 30 dollárt. Az olcsóbb megoldással, a koreai szöveg letöltésével is megelégedhetünk – mivel a koreai szöveg elektronikusan kezelhető, például fordítószoftverekbe kényelmesen bemásolható.

Hasonló lehetőségeket kínál a Kínai Szellemi Tulajdon Hivatal (CNPAT) adatbázisa is, amelynek angol nyelvű felülete jelenleg fejlesztés alatt áll, ami azt jelenti, hogy elsősorban a kulcsszavak és a szabadalmi osztályozás jelzetei alapján történő keresés működik megbízhatóan.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a szabadalmi irodalom tekintélyes részére vonatkozóan mind a professzionális adatbázisok, mind pedig az interneten elérhető nyilvános adatbázisok használatával hatékony és kellően alapos szabadalomkutatást vagy újdonságkutatást lehet végezni.•

 
Innotéka