Állkapocs a márgából
A 2012-ben felfedezett villányi lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces fogait és csontjait találták meg a kutatók. Az idei év egyik legjelentősebb felfedezése egy félméteres állkapocs, amely egy krokodilszerű ragadozó tengeri hüllő, a Nothosauria maradványa. A lelet arra utal, hogy akár négy-öt méteres ragadozók is élhettek annak idején az egykori dél-európai kontinens sekély tengerrel borított partvidékénél. (A feltárást irányító Ősi Attila paleontológus kutatásait öt éven át a Lendület program, 2017-től pedig az ELTE támogatja.) A villányi lelőhely márgájából egy különleges csigolyamaradvány mellett a csonttartalmú kőzetrétegből kitermelt 25 kilogrammnyi anyag átmosása, átszitálása után közel 1500 fog és csontlelet is előkerült.
238 millió éves lelet – Nothosauria hüllő félméteres állkapcsa Villányból (Forrás: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport)Az egykori Iharkút település határában található rekultivált külszíni bauxitbánya területén közel két évtizede végeznek ásatásokat Ősi Attila vezetésével. Az idén mintegy 800 csont- és foglelet, közöttük legalább tíz állkapocs és koponya maradványa került elő. A gazdag kréta időszaki gerincesfauna legújabb leletei között van például a növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi alsó állkapcsa is.
A Mochlodon vorosi teljes alsó állkapcsa Iharkútról (Forrás: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport)Korábban apró csontdarabkákat találtak, most azonban egy olyan teljes állkapocs került elő, amelynek révén jobban megérthetjük, hogy miként rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi állatok.•
