Erőművi fejlesztések
Az éves magyar villamosenergia-felhasználás 15 százalékát biztosító társaság igazgatóságának elnöke, Valaska József elmondta: a fejlesztéseket a jelenlegi olcsó, ám sokáig fenn nem tartható áramárak is indokolják. „Ma ugyan dúskálunk az olcsó villamos energiában, ám ezen állapot mögött nincs tartósan fenntartható közgazdasági háttér, azt az egyébként lassan lecsengő németországi szubvencionált termelés idézte elő” – jelentette ki.
Németország az atomenergia-termelés 2022-ig történő leállításáról döntött, ezzel pedig megszűnnek a német energiarendszerben keletkező többletek – tette hozzá, és kifejtette, hogy a Mátrai Erőmű stratégiájának három alappillére van: az elsőt a Visonta–Bükkábrány–Füzesabony térségében fellelhető kétmilliárd tonnányi lignitvagyonra alapozzák, a megújuló energiatermelés bővítése jelenti a másodikat, a harmadikat pedig belépésük az energiatárolási piacra. A társaság jelenlegi szénalapú energiatermelő egységeit a 2020-as évek közepére leállítják, ezért egy új, már szén-dioxid-leválasztó berendezéssel rendelkező, 500 megawatt teljesítményű erőművi egység telepítésének előkészítésén dolgoznak. A szén-dioxid-szegény technológia alkalmazásával metánná alakítják át a szén-dioxidot, amelyet betáplálnak a földgázrendszerbe. A megújulóenergia-termelésben a biomassza hasznosítását jövő évtől 750 millió kilowattra növelik, a napenergia-termelésben pedig Visontán és Bükkábrányban építendő naperőműparkokkal 60 megawattra bővítik a kapacitást az elkövetkező két évben. Az energiatárolási piacra való belépést a megújuló energiatermelés, főleg a napelemek elterjedéséből fakadó igény indokolja, így hazánkban is szükségessé vált az energiatároló-kapacitások kiépítése. Ez megoldható például a környezetbe illesztett „vizes” – egy magasabb és egy alacsonyabb területen lévő tározóban lévő víz kinetikus energiáját kihasználó rendszer kiépítésével – mondta Valaska József.•
