2019. október: jegyzet, portré, egészségipar, kémia, űrtevékenység, tudomány, orvostudomány, biológia, genomika, anyagtudomány, ipar 4.0, innováció, neutronkutatás, építés, urbanisztika, közlekedés, fenntarthatóság, atomenergia, energiagazdálkodás, megújuló energia, zöldkörnyezet, élelmiszer, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, biztonságtechnika, okostechnológia, mesterséges intelligencia, it
Inno-tér
2019. augusztus 5.

Európai tudósok a genomszerkesztésért

A jelen nyílt felhívást aláíró európai tudományos közösség sürgősen kéri az európai intézményeket, az Európai Tanácsot, az új Európai Parlamentet és a közeljövőben hivatalba lépő Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő jogi lépéseket annak érdekében, hogy az európai tudósok és nemesítők jogi korlátok nélkül, biztonsági garanciák mellett alkalmazhassák a genomszerkesztést a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszertermelés céljaira. A genomszerkesztés alkalmazásának lehetősége létfontosságú az európai polgárok jóléte és élelmiszerbiztonsága szempontjából.


Bolygónk soha nem látott kihívásokkal áll szemben a növekvő létszámú, egyre tehetősebb népesség miatt, miközben ijesztő ütemben csökken a biológiai sokféleség, és továbbra is emelkedik az átlaghőmérséklet a Földön. A növénynemesítés hozzájárulása jelentős lehet a veszélyek mérséklésében, mert új, a kórokozóknak inkább ellenálló és a szárazságot jobban tűrő fajtákat képes kifejleszteni. Így a gazdák magas hozamot tudnak elérni kevesebb víz és vegyszer felhasználása mellett.

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2018. július 25-én az Európai Bíróság (ECJ) úgy döntött, hogy a génszerkesztésre alapuló precíziós nemesítési módszerekkel kifejlesztett növények genetikailag módosított organizmusoknak (GMO-nak) tekintendők. Pedig azok a növények, amelyeken precíziós nemesítési módszerekkel egyszerű, célzott génszerkesztést végeztek, és amelyek nem tartalmaznak idegen eredetű géneket legalább annyira biztonságosak, mint a hagyományos nemesítési módszerekkel előállított fajták. Az EU 2001-ben bevezetett GMO-jogszabályai már nem tükrözik helyesen a tudományos ismeretek jelenlegi állását, és a 21 éves termesztési tapasztalatokat. Rendkívül fontos az európai jogszabályok kismértékű módosítása, a jogi keretek harmonizálása a világ más országaival annak érdekében, hogy az európai tudósok és nemesítők is használhassák a génszerkesztési technológiákat, mint a fenntartható fejlődés globális kihívásai kezeléséhez rendelkezésre álló eszközök egyikeként.


Forrás: Innovatív Mezőgazdaságért Biotechnológiai Egyesület

 
Inno-tér
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka